Bolond németek 3

A német újraegyesítés fontos állomását tudhatják maguk mögött a berliniek. Vasárnap félmillió felvonuló és nézelődő részvételével évtizedek óta a legnagyobb karneváli menet vonult végig a berlini belvároson. Ez komoly eredmény, és kizárólag annak köszönhető, hogy miután négy éve a kormány és a parlament Bonnból Berlinbe költözött, a hűvös észak-németek és a fegyelmezett poroszok közé tömegesen érkeztek a vígkedélyű Rajna-vidékiek. Az ő támogatásukkal, bonni, kölni és düsseldorfi bolondozók közreműködésével alakult meg az a karneváli egyesület, amelynek pár év alatt sikerült összehoznia a Rajna-vidéki követelményeket valamelyest megközelítő marháskodást. Míg a parlament ideköltözésekor a ház tősgyökeres berlini elnöke, Wolfgang Thierse még megtiltotta, hogy a törvényhozás épületében a nők levágják a férfiak nyakkendőjét, idén már sikerült a parlamenti irodaház aulájában is karneválozni. A férfiak többsége persze elővigyázatosan nyakkendő nélkül jelent meg, illetve csokornyakkendőt kötött.

A nyakkendőlevágás régi Rajna-vidéki szokás. A farsangi idény végét jelző hamvazószerda előtti utolsó csütörtököt hívják Weiberfastnachtnak, az asszonyok karneváljának, ekkor a nők veszik át a hatalmat a karneváli forgatagban, és a nagy ollókkal behatolnak még a hagyományosan férfiak által uralt városházákra és kancelláriákra is. Az idei események krónikájához tartozik a tájékozatlan belga nyugdíjas esete. A szomszédos Liége-ből érkezett Aachenbe, és úriember módjára elegánsan kiöltözött a városnézéshez. Amikor egy 56 éves helybéli asszony ollóval közeledett felé, a 75 éves úr kétségbeesetten védekezett, a harc közben vágott sebet is szerzett a kezére, de hiába: a selyemnyakkendője a többi trófea közé került egy közeli kocsmába. A belga feljelentést tett testi sértés és rongálás miatt. A szintén farsangoló Bajorországban viszont Stoiber miniszterelnök az ő posztján elvárható kötelességtudó vidámsággal fogadta a kancelláriára érkező asszonyokat, és hagyta, hogy levágják a nyakkendőjét.

A belga nyugdíjas szomorú esete nem zavarta meg a többnapos nagy marháskodást. Az Irak ellen készülődő háború sem rontotta el a karnevalisták kedélyét, viszont fölelevenítettek egy újkeletű hagyományt, amely 1991-ből, az Öböl-háború idejéből való. Akkor a világpolitikai helyzetre való tekintettel elmaradt a karnevál. Akik nem tudtak lemondani a jelmezes felvonulásról, azok szellemnek öltöztek és úgy vonultak végig a városon. Most is ez történt: a hét végén négy óra hosszat tartott Kölnben a béketüntetésnek számító szellem-menet.

A csúcspont a hamvazószerda előtti hétfőn mutatkozik. Majdnem kétszáz éves hagyomány szerint a Rajna menti nagyvárosokban megáll az élet, milliók vonulnak föl jelmezben és vicces kocsikkal. A karnevál már születésekor, az 1800-as évek elején is alulról jövő piszkálódás volt a hatalmon lévők irányába, és nincs ez másképp manapság sem. Nincs komoly politikus, akinek ne kellene szembenéznie saját hatalmas karikatúrájával. Schröder kancellár szappanbuborékokat fújva látható, gyengéd utalással kormánynyilatkozatának tartalmas és időtálló voltára.

George W. és Szaddam békésen magukra húzzák a takarót, és afféle "szeressük egymást, gyerekek" mosollyal hevernek a hitvesi ágyban. A nagy Rajna-menti karneváli menetek egyikében a néplélek megnyilvánulásai közé tartozott ez az üzenet is. George W. és Szaddam takaróján a német tolerancia hagyományos jelszava, a "Leben und leben lassen", az "élni és élni hagyni" volt olvasható.

Egy másik kocsin az idei karnevál talán legdurvább viccét tették közszemlére. A helybéli nézősereg és az esti tévéhíradók közönsége hatalmas csupasz feneket láthatott, amelynek négykézlábra ereszkedő tulajdonosa az Egyesült Államokat, a világon bárhol azonosítható Uncle Sam-et mintázta. A fenékből az ellenzéki kereszténydemokraták párt- és frakcióelnöke, Angela Merkel látszott ki. Igaz, nem a nyelvével előre került erre a helyre, hanem fordítva, és a két kezével amerikai zászlócskákat lengetett. Így értékelték a Rajna-menti karnevalisták, hogy miközben a baloldali kormány változatlanul elhatárolódik az amerikai háborús tervektől, a konzervatív ellenzék vezetője a napokban Washingtonban járt, és feltűnően támogatásáról biztosította a nagy szövetségest.

Ha minden olyan egyszerű lenne, mint a karneválon, akkor persze a kormány az adókat sem emelné, Schröder kancellár például nem fosztogató kalózkapitány alakjában jelenne meg, és egyébként is vidám lenne az élet.

2003. március


Ehhez kapcsolódik: Karnevál 2001-ben és 2002-ben
Karnevál és politika
következő cikk
vissza az étlaphoz