Bolond németek

Angela Merkel, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke bíróság elé került. A vád: rosszul vezeti az ellenzéket. A büntetés: 30 liter bor. Ha a kedves hallgató arra gondol, hogy a bíróság tagjai bolondok voltak, akkor pontosan méri fel a helyzetet. A karnevál résztvevőit errefelé bolondoknak hívják. Ilyenkor több millióan vannak, és pár nappal ezelőttig, hamvazószerdáig a bolondok tomboltak is, ahogy illik. A Rajna-vidéken most volt a karnevál csúcspontja. Nagyjából a riói karnevállal egy időben, Kölnben, Mainzban, Düsseldorfban több mint egymillióan vonultak föl, és tettek tanúbizonyságot arról, hogy a német humor továbbra sem a finom célzások, hanem az egyszerű, közérthető találatok birodalma. Ilyenkor nagy kocsikon tréfásnak szánt figurákat hordoznak körbe. Mainzban a legnagyobb feltűnést egy fenék keltette. A találatot a német kereskedelmi televíziózás kukkolós műsorának, a Big Brothernek vitték be. Mélyen lehajoló, letolt gatyájú német polgár mereszti a fenekét a kamerába, miközben a másik oldalon a szemét mereszti a képernyőre, megelégedetten és élő adásban szemlélve saját alfelét. Ugyancsak letolt gatyával volt látható Walter Riester munkaügyi miniszter szobra. A miniszterrel sok gond volt mostanában, a többszörös életnagyságban látható Riester csupasz fenekén tehát vörös csíkok jelezték a veréseket, amelyekkel a kancellár igyekszik nevelni miniszterét. Schröder kancellár szexis bikiniben, korbáccsal a kezében - ha ismerik a szakkifejezést - dominaként ütlegeli Riestert. Mondom, a német humor, főleg karnevál idején nem éppen a finom célzások művészete. A politikusok mégis jó képet vágnak hozzá. Angela Merkel is végigülte a bírósági tárgyalást a hamvazószerda előtti piszkos csütörtökön, sőt, mint minden évben, az idei karneváli szezonban is akadtak politikusok, akik maguk is hordószónoklatokat tartottak. Pusztán a hesseni miniszterelnök, Roland Koch keltett kínos feltűnést. Nyilvánosságra került, hogy a hordószónok beszédét a kancellária átíratta. Kihúzták a Fischer külügyminiszterre nézve barátságos sorokat, viszont jobb színben tüntették fel a konzervatív házigazdát, Kochot. A példátlan beavatkozás többeknek feltűnt, hiszen a karneváli időkben hagyomány, hogy a nagyjából az udvari bolond kategóriájába tartozó hordószónok szabadságot élvez.

A bolondozásnak hamvazószerdán lett vége. Ilyenkor minden párt rendezvényt tart, és ha kíváncsiak ara, hogyan zajlik az átmenet az ökörködésből a politikába, hallgassák meg Schröder kancellár hamvazószerdai kommentárját az ellenzéki CDU vezetőinek belső villongásairól: "A lehetséges pártelnökök és kancellárjelöltek száma állandóan nő. Mivel a taglétszám ezzel egyidőben csökken, ez oda vezethet, hogy mindegyik párttag egyúttal kancellárjelölt is".

Ha a kancellár ezt nem politikai, hanem karneváli ülésen mondta volna, nem maradhatott volna el a tus. Ez az egyszerű dallam - kötelező szabvány, és sok ezerszer hangzott el a karnevál kezdetétől, vagyis 11. hó 11-én 11 óra 11 perctől hamvazószerdáig. Nem lennénk Németországban, ha a karnevál nem egyesületi formában zajlana. A legnagyobb marhaságok egyesületi ülés keretei között hangzanak el. A legnagyobb egyesületek üléseit a közszolgálati televíziók élőben közvetítik Aachenből, Mainzból, Kölnből. Már csak azért is, mert a mulatozás sokba kerül, és a karneváli egyesületek bevételeiben jelentős tétel a tévéközvetítések díja.

A karneválnak jelentős hatása van a gazdasági életre és a politikára is. A fővárosban, Berlinben rövid időre szünetelt a parlamenti munka és a kormányzás, mert sokan visszamentek a Rajna vidékére ünnepelni. Ott viszont tényleg nem lehetett senkit elérni, mert mindenki az utcán vagy a kocsmákban volt. A munkáltatók közül többen eleve szabadnapot adnak ki a két csúcsponton, a hamvazószerda előtti csütörtökön, amikor a nők nagy ollókkal levágják a férfiak nyakkendőjét, viszont csókot adnak cserébe, és a rózsahétfőn, amikor a nagy felvonulások zajlanak. A munkaidő-kiesést senki sem tartja nyilván, viszont a gazdasági hasznot annál inkább. A karneváli egyesületek országos szövetségénél - mert természetesen ilyen is van -, úgy becsülik, hogy jelmezekre, felvonulásokra és egyebekre négy és fél - ötmilliárd márkát költenek a németek, és a karneváli ipar 3.000 munkahelyet teremt. További hatalmas számokkal szolgál az egyik karneváli központ, Köln városa. Ott állítólag november 11. és hamvazószerda között pusztán fodrászra 60 millió márkát költenek, a bálok és karneváli egyesületi ülések belépti díjaira pedig 50 millió márkát adnak ki.

2001. március