Drog-szűrés

"Néhány hete szívtam egy kicsit a barátaimmal" - fordul a tanácsadóhoz a Szőke álnevű érdeklődő -. "Különben persze nem szoktam, de pont most igen, és utána kaptam egy nagyszerű állásajánlatot. Emiatt két és fél hét múlva orvosi vizsgálatra kell mennem, és félek a drog-szűréstől. Szeretném tudni, hogy lesz-e ilyen, és ha igen, mit tegyek. Használ-e, ha kiszőkíttetem a hajamat?" Doktor Tavasz válasza: a szűrés bizony elég valószínű. A haj-vizsgálat ritka, mert sokba kerül, de ha mégis, akkor a szőkítés segít. Persze, tudni kell, hogy a kábítószer nemcsak a hajból, hanem más szőrzetből és a körömből is kimutatható. A vér- és vizeletvizsgálat ügyében is van megoldás, az érdeklődő keresse fel az ezzel foglalkozó internetes oldalakat. Doktor Tavasz és a Szőke levélváltása egy lipcsei drog-központ honlapján olvasható, és azt jelzi, hogy a munkahelyi drog-szűrés Németországban nem ismeretlen.

Mellesleg magában a drog-központban sem. A lipcsei kábítószer-ügyelet telefonjánál például egy olyan fiatalembert találtam, aki a sorkatonaság helyett a polgári szolgálatot választotta. A hadsereg nem magáncég: a polgári szolgálat előtt Michael Steglichnek abban nem volt választása, hogy ha drogosok közelébe kerül, akkor neki magának előbb át kell esnie a teszten. Választani azt választhatta volna, hogy máshová jelentkezik polgári szolgálatra.

Hasonlóképpen: a munkáltatók is elsősorban ott aggódnak, ahol nagyobb a kockázat. Gondoljuk csak meg: fogyaszthat-e kábítószert az, aki atomerőműben dolgozik vagy aki repülőgépet vezet? A legtöbben valószínűleg alaposan meggondolnák, hogy elnézőek legyenek-e ilyen esetekben. De vajon lehet-e ebből arra következtetni, hogy minden munkahelyen kábítószer-szűrésnek kellene alávetni a munkára jelentkezőket. Ez alighanem túlzás lenne. Mégis, Németországba az utóbbi években átszivárgott az Egyesült Államokból az a szokás, hogy akár az állásra jelentkezőket, akár a szakmunkásképzésbe igyekvőket olyan orvosi vizsgálatnak vessék alá, amely drog-szűrést is tartalmaz. Ez korántsem általános. Leginkább a vegyiparban terjedt el, és ez ellen a munkavállalói érdekképviseletek sem tiltakoznak. Sőt: munkaadók és munkavállalók közös nyilatkozatot adtak ki. Egyebek mellett arról, hogy nem morális, hanem biztonsági kérdésnek tartják a kábítószert a munkahelyen. A kábítószerről mindenkinek meglehet a maga véleménye, de a német vegyi üzemekben meg akarják akadályozni, hogy bárki is veszélyt okozzon. A szűrés többnyire pusztán egy olyan vizelet-vizsgálatból áll, amely nem bonyolultabb, mint egy terhességi teszt. Ha valakinek már a hajából is ki szeretnék mutatni a kábítószert, az 600-700 márkába is belekerül, ennyit a legtöbb munkahelyen nem áldoznak a dologra.

A jogi helyzet természetesen egyértelmű. A kábítószer-szűrés - beavatkozás az egyén személyiségi jogaiba. Sőt, ezek a személyiségi jogok magasabb rendűek, mint a munkahelyek biztonságához fűződő, és azért ugyancsak nem elhanyagolható érdek. A szűrést tehát csakis az érintett írásos beleegyezésével szabad elvégezni. És bár Németországban még nem alakult ki egységes joggyakorlat ebben a viszonylag új kérdésben, a dolog úgy néz ki, hogy a szűrés jogilag csak olyan helyeken indokolható, ahol biztonsági szempontokra kell figyelni, nem pedig bármelyik munkahelyen. Egyelőre azonban, ha ilyen helyzetbe kerülnek, a drogosoknak lényegében két választásuk van - persze, ha leszámítjuk a legjobb megoldást: azt, hogy idejében abbahagyják a drogozást. Szóval, ha nem, akkor két lehetőség van: vagy visszautasítják a szűrést, és ezzel nagy valószínűséggel kizárják magukat reménybeli munkahelyükről -vagy hozzájárulnak a szűréshez, és akkor mint drogosokat utasítják el őket. Érdekes viszont, hogy több német nagyüzem tapasztalatai szerint megesik, hogy a szakmunkásképzésre jelentkező fiatalok közül még így is akár húsz százaléknál kimutatják a kábítószert. Hosszabb kutatómunkát igényelne annak kiderítése, hogy ez mit jelez: azt-e, hogy ennyire elterjedt a kábítószer vagy esetleg azt, hogy a német fiatalok ennyire nem figyelnek oda, mit csinálnak.

Szakértőkkel beszélgetve azt hallottam, hogy a munkahelyi kábítószer-szűrés rengeteg kérdést vet fel. Például azt, hogy mi történjen azokkal, akik nem felvételre jelentkeznek, hanem már ott dolgoznak. Az ő ellenőrzésük már meglehetősen törvénytelen lenne, és talán éppen ezért előfordultak olyan esetek is, hogy a felvételkor az egész munkaviszony idejére szóló beleegyezést kértek a dolgozótól. Aztán: vajon ott is van-e szűrés, ahol kevés a munkaerő, ahol a munkaadónak nem érdeke, hogy elküldje az embereket? Figyelemreméltó kifogás, hogy a szűrés azért nem jó, mert nem segíti, hanem kiközösíti a drogosokat. Végül: mi indokolja, hogy a kábítószerre odafigyelnek, az alkoholra nem?

Az alkohol már csak azért is jó összehasonlítási alap, mert egy hasonló helyzetben, a jogosítványok esetében pontosabb a jogi szabályozás. A néhány éves német gyakorlat szerint a kábítószeres befolyásoltság az ittas vezetéshez hasonló elbírálás alá esik. Ám, ami a hasist illeti, tulajdonképpen szintén az alkoholhoz hasonlóan, nem az számít, hogy valaki általában mérgezi-e magát, hanem az, hogy vezetés közben kellőképpen magánál van-e. És, érdekes módon, míg az ittas vezetés - a megengedett néhány ezreléken felül - bűncselekmény, a hasisfogyasztás csak vétség. Más kérdés, hogy a hatóság igyekszik megállapítani, nem rendszeres fogyasztóval került-e szembe, ezért akit egyszer rajtakaptak, azt éveken át váratlan ellenőrzésekre rendelik be, és ha rajtakapják, akkor olyan pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetik alá, mint például azokat, akik rendszeresen baleseteket okoznak. A hasison kívül az összes többi illegális kábítószer viszont minden külön vizsgálat és türelmi idő nélkül automatikusan azt jelenti, hogy az illető alkalmatlan az autóvezetésre. Már csak azért is, mert míg az alkohol viszonylag kiszámítható ütemben távozik a szervezetből, a kábítószer hatása és utóhatása kiszámíthatatlan.

2001. március