Állami heroin

Németországban néhány hónap múlva az állam saját kezébe veszi a heroinisták ellátását. Állami pénzből adják a heroint a súlyos kábítószerfüggőknek. A dolog persze nem ennyire egyszerű. Amikor a kísérletről kérdezem a kormány kábítószer-ügyi biztosát, Christa Nickels egészségügyi államtitkárt, akkor fontosnak tartja, hogy pontosítsa magát a kifejezést.

A heroinjuttatás nem a megfelelő szó. Amiről szó van, az egyértelműen heroinnal megtámogatott orvosi kísérlet, amelynek fontos része a diagnózis, az orvosi kezelés, a szigorú orvosi ellenőrzés és a pszicho-szociális gondozás.

Amit Németországban az év közepétől kísérletképpen bevezetnek, az a svájci és holland modellt követi. Néhány éve a világon elsőként éppen a konzervatív Svájcban léptek rá erre az új útra, ott sem viták nélkül, de sikeresen. A kísérlet svájci résztvevőinek az egészségi állapota javult és csökkent az általuk elkövetett bűncselekmények száma. Svájchoz hasonlóan több német városban szintén azokat próbálják elérni, akik a legsúlyosabb heroinisták, akik olyan mértékben elnyomorodtak, önállótlanná váltak, hogy a kábítószer elleni küzdelem eddigi módszerei náluk eredménytelenek. Ez meglehetősen szűk kör. A heroinos kísérlet a kábítószeresek tömegei szempontjából keveset jelent, de az érintetteknek ez az utolsó és egyetlen lehetőség, hogy megmentsék őket. Ezek az emberek orvosi ellenőrzés és szigorú napirend mellett az államtól kapják a tiszta, ellenőrzött minőségű heroint.

Ennek kellemes mellékhatása is van, de ez csak mellékhatás, és nem a fő cél. Ezek az emberek természetesen nem kényszerülnek arra, hogy bűnözéssel szerezzék meg azt a sok pénzt, amibe a szenvedélyük kerül.

A németországi kísérletben egyébként a pénz jelenti az egyik akadályt. A heroint az állam nyilván olcsóbban kapja, mint az, aki a feketepiacon vásárol, de a heroin így is pénzbe kerül. Több nagyváros arra hivatkozva lépett ki a kísérletből, hogy nem tudja kifizetni az önkormányzatra eső részt. Lehet, hogy ennek politikai okai is vannak, mert csupa olyan városról van szó, ahol nemrég buktak meg a szociáldemokraták és kerültek a helyükre konzervatívok. De ez nem alapvető szempont, mert vannak konzervatív vezetésű városok, amelyek részt vesznek, és támogatja a tervet a nagy katolikus segélyszervezet, a Caritas is. A háttérben az a szemléletváltozás rejlik, amely Nyugat-Európában általánossá kezd válni, és amelyet Christa Nickels kormánybiztos így foglal össze:

Régen nemcsak Németországban, hanem Európa- és világszerte a politika nonpluszultrájának számított a kábítószer elleni harc doktrínája és az absztinencia dogmája. Sokan abba is beletörődtek, hogy akiket nem tudunk elérni, azok süllyedjenek még mélyebben a nyomorba, hogy már annyira szenvedjenek, hogy önként jelentkezzenek kezelésre. A gyakorlat azonban ezt nem igazolta. Ezek az emberek már képtelenek bármilyen kezelésre jelentkezni. Időközben örvendetes módon megváltozott a helyzet. Ez azzal függ össze, hogy liberális, felvilágosult és baloldali erők, de a pártok és intézmények határain átnyúlóan gyakorlati szakemberek is felismerték, hogy ezeket az embereket nem szabad magukra hagyni.

Ami most az ellenőrzött heroinadagolást illeti, a kísérlet azért kísérlet, mert Svájcban a látványos eredmények ellenére nem tisztázódott minden. Elsősorban az, hogy az érintett csoportnál a bűnözés visszaesése és az egészségjavulás pontosan minek köszönhető: az alapos ellenőrzésnek és gondozásnak vagy annak, hogy az addig használatos pótszerek, elsősorban a metadon helyett igazi, tiszta heroint adagoltak, vagy mindkettőnek egyszerre. A három évig tartó német kísérletnek erre is választ kell adnia. A program tudományos részét a svájci és holland tapasztalatok és az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján eleve így tervezték meg. Christa Nickels kormánybiztos azt mondta, hogy ha az derülne ki, hogy megfelelő kezelés mellett heroin helyett metadonnal is elérhető a siker, akkor az is eredmény lenne.

Annyi bizonyos, hogy a heroinos kezelés nem olcsó. Személyenként és naponta 90 márkába kerül, ami három év alatt, 700 vagy ezer résztvevő esetében 20-30 millió márka. Nem mellékes tehát, hogy alaposan megfontolják, kit választanak ki, és tényleg csak azokat vonják be, akiknél más terápia már reménytelen. Christa Nickels azonban éppen a lehetséges jelöltek nyomorúságos helyzete miatt tartja fontosnak a kísérletet. Mint mondta, ebből a csoportból kerül ki a kábítószer halottjainak nagy része. Aki nem törődik velük, az vétkes a segítségnyújtás elmulasztásában -- véli a német kábítószerügyi kormánybiztos. És valamilyen segítségre biztosan szükség van. Az eheti hírek szerint 1999-ben nőtt a kábítószer halottainak száma Németországban. Hat év óta most követelte a legtöbb halottat a drog. 1.723-an voltak, főleg a heroin miatt.

2000. január