Hűtlenség 2

Akit elhagynak, az rendszerint szomorú, és ráadásul az az érzése, hogy a másiknak igazából nem is lesz jobb az új partnernél. Akit viszont kiválasztanak, az örül az új társnak, és persze hogy meg van róla győződve: az új kapcsolat mindkét félnek jobb lesz. Úgy látszik, nincs ez másképp a politikában sem. Akit a Fidesz elhagyni készül, az a Liberális Internacionálé. A szervezet német alelnöke, Ulrich Irmer kész ténynek tekinti, hogy a Fidesz átpártol az Európai Néppárthoz.

Irmer: Ez már így néz ki, és természetesen rendkívüli módon sajnáljuk. Azt hiszem egyébként, hogy a Fidesz hibát követ el, mert lehetnek bizonyos kétségeink, hogy a konzervatív csoportban hosszú távon jól fogják-e érezni magukat. A Néppárt jóval nagyobb, mint mi vagyunk, ez is az egyik oka lehet annak, hogy a Fidesz átmegy. A Liberális Internacionáléban a Fidesz jelentős szerepet játszott, kérdés, hogy ugyanezt a szerepet ugyanígy megkapja-e a konzervatív pártoknál.

Ha ez kérdés, akkor a jövendőbeli partner megnyugtató választ ad, és tulajdonképpen neki is igaza van, hiszen ez csak nézőpont kérdése. Az Európai Néppárt főtitkára, a spanyol Alejandro Agag szerint a Fidesz súlya nem fog csökkenni a csere után.

Agag: Ha valaki az Európa Parlament legnagyobb csoportjának a tagja, akkor nagyobb a befolyása. Nyilvánvaló, hogy ha valaki egy kisebb csoportban van, akkor a kis csoporton belül nagyobb a súlya, de ha valaki egy sokkal befolyásosabb csoport tagja, akkor a pártnak is sokkal nagyobb a befolyása.

Ezekután az sem meglepő, hogy a liberálisok és a konzervatívok azt is másképp látják, miért vált partnert a Fidesz. A német F.D.P. képviselője, Ulrich Irmer belpolitikai okokat sejt a háttérben.

Irmer: Az a benyomásom, hogy a jobboldalibb spektrumból akarnak választókat magukhoz vonzani, hogy néppárttá szeretnének válni, és talán zavarónak találják a liberális megjelölést. De enyhén rövidlátónak tartom, hogy a Fidesz most ezt a lépést teszi, mert az a benyomásom, hogy a jövőben a liberális pártok, különösen Európában, nagyobb szerepet fognak játszani. Mindenekelőtt arról van szó, hogy Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz a liberális pártok jóval erősebben és szenvedélyesebben támogatják, mint a konzervatívok.

Ami a csatlakozást illeti, ehhez a konzervatívoknak is lesz egy-két szavuk, de maradjunk még a Fidesz és a Liberális Internacionálé viszonyánál. Az említett politikai célokat a Fidesz a Liberális Internacionálé tagjaként is megvalósíthatta volna?

Irmer: A Liberális Internacionálén belül természetesen igen széles a spektrum. Ennyiben semmi gondunk nem lett volna azzal, ha a Fidesz a konzervatívabb körökben igyekezne további választókat nyerni. Ez egyáltalán nem lett volna probléma. Inkább az az érzésem, hogy ez otthon zavarja őket, hogy talán a liberális címke elriasztja azokat a választókat, akiket meg szeretnének szólítani -- mondja Ulrich Irmer, és így folytatja -- Vannak emberek, akik inkább szitokszónak tartják a liberális kifejezést. Egész országok léteznek, amelyekben ez a fogalom elvesztette a hitelét.

Amikor viszont az Európai Néppárt főtitkárát kérdezem a váltás okairól, ő nem úgy látja, hogy kizárólag a magyar belpolitika lenne a háttérben.

Agag: Nem hinném, hogy lehet ilyen határokat vonni. Azt hiszem, alapjában keverednek a nemzeti, európai és globális érvek. Aztán igen fontosak természetesen a magyarországi fejlemények. A Fidesz igen erős néppárttá vált, olymódon, hogy minden polgárnak, az egész lakosságnak kínál megoldásokat, nem csak egy bizonyos csoportnak. Ennélfogva olyan párt, amely a többség felé orientálódik, amely szakmai kormányzást folytat, és ugyanez a helyzet az Európai Néppárt tagjainál is.

Ami pedig az Uniós bővítés támogatását illeti, láthatólag nemes versengés folyik, ki támogat minket jobban. Az előbb a német politikustól már hallhatták, hogy a liberálisok mennyire támogatják a bővítést, de a spanyol néppárt képviselőjének is vannak hasonló érvei.

Agag: Az Európai Néppárt lett a bővítés pártja. Erősen támogatjuk a nyitást Magyarország felé, ezért is úgy gondoljuk, hogy nagyon pozitív a Fidesz közeledése az Európai Néppárthoz.

Szóval, az uniós bővítésben nincs nagy különbség a liberálisok és a konzervatívok között, jegyzem meg a spanyol politikusnak.

Agag: Mi vagyunk a legerősebb csoport az Európai Parlamentben. Ez számít, mert körülbelül négyszer akkorák vagyunk, mint a liberális csoport. Meggyőződésünk szerint nagyon keményen dolgozunk. Természetesen mások is nagyon keményen dolgoznak és ez is nagyon kedvező, de azt hisszük, hogy a mi elkötelezettségünk nagyon erős.

Az Európai Unió felé vezető úton tehát a Fideszt eddig is támogatták testvérpártjai és ezután is fogják. A nyugat-európai pártvezetők szavai alapján abban sincs okunk kételkedni, hogy a pártközi kapcsolatokban is marad a támogatás, bár a forrásokat természetesen átcsoportosítják. A német liberálisok alapítványa, a Friedrich Neumann Stiftung eddig sokat segített, és az alapítvány elnöke, Otto Lambsdorff személy szerint is közismerten nagy támogatója volt a Fidesznek és Orbán Viktornak. Ezután ez a segítség máshová megy.

Irmer: Ez biztosan az SZDSZ-re összpontosul. A Fidesz nem várhatja el, hogy liberális alapítvány támogassa, ha azt mondják, hogy a konzervatívokhoz mennek.

Ha viszont a konzervatívokhoz mennek, akkor onnan számíthatnak segítségre. Ez akkor derül ki, amikor az Európai Néppárt főtitkárát arról kérdezem, hogy a pártok kiválasztásával mennyire igyekeznek befolyásolni egyik-másik ország belső viszonyait.

Agag: Nem, nem, egyáltalán nem. Az egyes országok belpolitikájában mindig nagyon semleges álláspontra helyezkedünk. Ami viszont a pártjainkat illeti, amennyire csak lehet, igyekszünk támogatni őket a politikai kampányokban ellenfeleinkkel, a szocialista pártokkal szemben, de nagyon semlegesek maradunk, ha a belügyekbe való beavatkozásról lenne szó.

A magyar hallgató könnyen kitalálhatja: a belpolitika azért került szóba, mert pár éve Magyarországon elég nagy visszhangja volt a kereszténydemokrata párt eltanácsolásának az Európai Néppártból. A magyar közvélemény akkor tanulta meg a holland Wim vanVelzen-nek, Agag: Az igazat megvallva, ez a konkrét eset talán évekkel ezelőtt történt, és nincsenek róla információim.

Azóta más magyar pártok tagságáról van szó. Hogy melyik párt hogyan áll, azt maga a főtitkár sem tudta fejből, külön utána kellett néznie, de végül kialakult a pontos kép. Az MDF most megfigyelő, de tagságra törekszik. Megfigyelők a Surján László vezette kereszténydemokraták is, de azzal a megállapodással, hogy ez megszűnik, amint tag lesz a Fidesz. A Fidesz hivatalos jelentkezését most várják, és ha megérkezik, legkésőbb az Európai Néppárt januári kongresszusa előtt döntenek mind a három magyar párt, az MDF, a Fidesz és az FKGP tagfelvételéről. Az asztalon ugyanis ott van a kisgazdák kérelme is, azt első olvasásban már tárgyalta is az Európai Néppárt politikai bizottsága.

Az efféle jövés-menés nem mindennapos ugyan, de nem is példátlan. Mindkét beszélgetőpartnerem említette a portugál szociáldemokratákat, akik ugyancsak a liberálisoktól mentek át az Európai Néppártba, egyébként akkor, amikor ők adták a miniszterelnököt Lisszabonban. A cseh ODS viszont a konzervatívoktól költözött át a liberálisokhoz. Az ilyesminek legtöbbször belpolitikai oka van -- jegyezte meg Ulrich Irmer. A tagság összetételében aztán kizárásokkal vagy elutasításokkal is lehetnek változások, bár ez ugyancsak ritka. Úgy látszik, Portugáliában nagy a mozgás, mert a konzervatívok pár éve kizárták a Portugál Néppártot, mégpedig azért -- megint csak az Uniós elkötelezettség tanúi vagyunk --, mert ez a párt politikailag ellenezte a maastrichti szerződést. Emlékezetes eset, amikor a liberálisoknál a kizárás sorsára jutott az osztrák Szabadságpárt, miután -- ahogy Ulrich Irmer mondja -- Haider átvette a hatalmat. Az orosz Zsirinovszkijt pedig, akinek pártja csak nevében liberális, eleve föl sem vették, pedig megkörnyékezte őket. A Liberális Internacionálé német alelnöke azonban hangsúlyozza, hogy a Fidesz esetében semmi ilyesmiről nem volt szó.

Irmer: Semmiféle problémánk nem lett volna, mindig rendkívül elégedettek voltunk a Fidesz-szel. Az utóbbi időben lehetett hallani egy pár dolgot, hogy egy kicsit megtámadták volna a sajtószabadságot Magyarországon, vagy valami ilyesmi. De ezt nem tudom egyértelműen megítélni. Hogy a Fidesz olyan irányba ment volna, amely nekünk nem tetszett volna, ez egyáltalán nem konkretizálódott olyan mértékben, hogy azt mondtuk volna, ez aggasztó és valamiféle intézkedést kellene tennünk.

2000. szeptember


Ehhez kapcsolódik:
Interjú Lambsdorff gróffal
következő cikk
vissza az étlaphoz