Ágytál

Németország szívesen látja a keletről érkező külföldi munkaerőt.

Ez a hír persze magyarázatra szorul, hiszen mindenki emlékezhet arra, milyen viták voltak és vannak az Európai Unió és a csatlakozásra váró országok között a munkaerő szabad áramlásáról, vagyis arról, hogy a németek és az osztrákok a csatlakozás után hét évig nem kérnek a magyar, lengyel, cseh munkaerőből. Sőt, újabb tervek szerint a közúti fuvarozásban is pár évig korlátozzák az olcsó kelet-európai sofőrök munkáját. Ehhez képest - sőt, nemcsak ehhez képest, hanem egyébként is - váratlannak mondható Walter Riester munkaügyi miniszter tegnapi bejelentése, amely szerint pillanatokon belül munkavállalási engedélyt kap Németországban bárki, aki az uniós csatlakozásra váró országokból jön, és hajlandó idős betegeket ápolni, akár szakképzettség nélkül is. Márpedig sokan hajlandóak. Az utóbbi években rendszeressé vált, hogy főleg lengyel, cseh és szlovák asszonyokra bízták a német nagymamákat és nagypapákat. A háttér: a statisztika szerint 74 év fölött minden negyedik német házi ápolásra szorul. Turistaként eddig is külföldiek ezrei, ha nem tízezrei végeztek ilyen munkát, olcsón és feketén. Ezt a helyzetet legalizálja most a német kormány. A váratlan keleti munkaerő-csábítás elég jól mutatja, mennyire kell komolyan venni az uniós tárgyalásokon elfogadott munkaerő-áramlási korlátozást. Akire szükségük van, azt a németek már most is alkalmazzák. Eddig sem volt például korlátozás spárgaszüretelőkben, tányérmosogatókban és magasan képzett számítástechnikusokban. A csatlakozás idejére pedig Németországban elég általános munkaerőhiány várható. Vagyis legkésőbb addigra a lengyeleknek, cseheknek és a többieknek nemcsak a magatehetetlen öregeket kell - mondjuk így - tisztába tenniük, hanem általában a német gazdaságot.

Hamarosan Magyarországról is jöhetnek betegápolók Németországba. A kormány 2001. december 19-én döntötte el, hogy ebben a szakmában kivételt tesznek az általános munkavállalási korlátozás alól. A kivételes engedély az uniós csatlakozásra váró országok egy csoportjára vonatkozik, mégpedig Magyarország mellett Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára és Szlovéniára. Az idős németek házi ápolásához és ehhez fűződő háztartási munkákhoz várják a külföldieket. A szakképzett német ápolók érdekeinek védelmében az engedély nem vonatkozik az ő tevékenységükre. Nyilván ezért szól úgy a döntés, hogy kisegítő ápolásról van szó, háztartási munkával egybekötve. Én azonban arra tippelek, hogy nemigen lehet majd ellenőrizni, egészen pontosan mit is csinál a külföldi ápoló a német családoknál. A hivatalos közleményből kiderül, hogy aki ilyen munkára jelentkezik, annak odahaza - tehát például Magyarországon - a helyi munkaügyi hivatallal kell majd felvennie a kapcsolatot. A németországi foglalkoztatás teljesen legális, az itteninek megfelelő díjazás jár utána és társadalombiztosítás alá esik. A házi betegápolók három évre jöhetnek Németországba. Hosszabb távú szabályozásra valószínűleg nincs szükség, mert várható, hogy ez alatt az idő alatt egyrészt életbe lép a készülő német bevándorlási törvény, másrészt a szóban forgó öt ország közel kerül az uniós tagsághoz. Hogy a mostani rendelkezés mikor lép hatályba, azt még nem közölték, de a német kormány döntése szerint a lehető leghamarabb megváltoztatják a módosításra szoruló munkajogi és tartózkodási szabályokat.

2001. november-december