Ítélet Lipcsében

A vádlottak padján a politikai bizottság tagjai ültek, de nem politikai ítélet született -- bármilyen nyilvánvaló is az ügy politikai jelentősége, hiszen nem mindennapos, hogy tíz évvel bukása után egy államfő börtönbe kerüljön. Egon Krenz-cel ez történik. Krenz évtizedeken át az NDK második embere volt Erich Honecker mögött. A nemhivatalos trónörökösi hely mellett az állami hierarchiában ő volt a nemzetvédelmi tanács elnöke, a pártban pedig a biztonsági ügyek felelőse. 89 emlékezetes őszén, Honecker lemondatása után néhány hónapig ő vezette a pártot és az NDK-t.

Jogilag azonban emberölési ügyet tárgyalt először első fokon a berlini bíróság, ma pedig Lipcsében a legfelsőbb bíróság. A berlini per 115 tárgyalási napot vett igénybe, és a tavalyelőtti berlini ítélet ma vált jogerőssé. A berlini bíróság alapos bizonyítási eljárást folytatott. Azt kellett megállapítani, hogy a berlini falnál lelőtt menekülők haláláért végső soron ki a felelős. Alacsonyabb beosztású embereket, határőröket és parancsnokokat ugyanis az utóbbi években már elítéltek. A kérdés most az volt, hogy ki adta ki a tűzparancsot. Ennek megállapításához azt a négy esetet vizsgálták, amely 84 és 89 között a berlini falnál történt -- bár a fal építése, 1961 után Berlinben és az NDK-NSZK határon több százan haltak meg. A négy eset kapcsán a bíróság azt állapította meg, amit persze mindenki tudott, de amit ezúttal büntetőjogi értelemben is egyértelműen alá kellett támasztani, hogy tudniillik az NDK-ban a legfontosabb döntéseket a politikai bizottságban hozták. A bizonyítási eljárás aprólékosan követte a döntések útját a politikai bizottságtól az egyes határőrökig. Magát a sokat emlegetett tűzparancsot nem találták meg, de a bíróság "ideológiai tűzparancsnak" minősítette azt, ahogyan a határőrség politikai feladatát megállapították és ahogy a határőrökben azt az érzést keltették, hogy a fegyvertelen menekülők lelövése jogszerű.

Ezen az alapon Egon Krenz hat és fél évi, két másik pb-tag, Günter Schabowski és Günther Kleiber háromévi börtönt kapott. Krenz büntetése azért súlyosabb, mert a nemzetvédelmi tanács tagjaként és a párt biztonsági felelőseként az ő szerepe nagyobb volt. Krenz mindvégig arra hivatkozott, hogy az NDK határán uralkodó viszonyokat nem Berlinben, hanem Moszkvában határozták meg, és ő nem tehetett semmit ez ellen. Ezt azonban a bíróság ugyanúgy nem fogadta el, mint a három vádlottnak azt a védekezését, hogy ha ők nem ülnek ott a politikai bizottságban, akkor mások döntöttek volna így. A bíróság nem tett különbséget a politikai bizottság tagjai között, így ítélték el Günther Kleibert is, aki nem tartozott az NDK-vezetők belső köréhez és mindvégig gazdasági ügyekkel foglalkozott.

A vádlottak elismerték politikai felelősségüket, de azt nem, hogy büntetőjogi értelemben is felelősek lennének. Ezt tükrözi a többnyire betonfejűként emlegetett Krenz nyilatkozata a mai lipcsei ítélethirdetés után, egy nappal a berlini fal leomlásának tizedik évfordulója előtt.

Krenz: Nem vártam más ítéletet. De csalódott vagyok, amiért az indokolás a hidegháború stílusában íródott. Úgy gondolom, november 9-e előestéjén a bíróság, amelyben csak nyugatnémet bírák kaptak helyet, bűnöst csinált azokból, akik felelősek a 89-es erőszakmentességért. A cél az, hogy most jobb színben lehessen feltüntetni azokat, akiknek semmi közük nem volt az akkori eseményekhez.

Az igazsághoz, illetve a bírósági eljáráshoz tartozik, hogy amit Krenz ma említett, a 89-es erőszakmentességet, a bíróság figyelembe vette, mégpedig enyhítő körülményként Krenz javára. Az utóbbi tíz évben nyilvánosságra került értesülések szerint rövid országlása idején Krenznek valóban volt szerepe abban, hogy a 89-es tüntetéssorozat és a fal megnyitása lényegében erőszakmentesen zajlott. A másik két vádlottnál pedig az volt enyhítő körülmény, hogy tévedésben voltak: azt hitték, hogy az NDK határőrizeti törvénye alapján jogszerűen döntöttek.

Günter Schabowski még tegnap este is szerepelt egy nagy tévévitában. Arról beszélt, hogy a bírósági ítélet nem pótolja az NDK történelmének politikai értékelését, és Schabowski nem is tagadta, hogy ezen azt érti: nem ért egyet azzal, hogy néhány ember, köztük persze ő maga, bíróság elé állításával elintézettnek vélik a dolgot. Schabowskinak ez az értékelése azonban nem áll teljesen biztos lábakon, hiszen a volt szocialista országok közül valószínűleg az NDK volt az, amelyről a legtöbb adat került nyilvánosságra és ahol a legélénkebb viták folytak a szocializmus évtizedeiről. A vita ma a tárgyalóteremben is folyatódott: a közönség egy része lelkesen fogadta Egon Krenzet, mások viszont az ítéletet tapsolták meg és ketten még egy transzparenst is kibontottak, azzal a felirattal, hogy "A kommunisták gyilkosok". Krenz és két társa néhány hét múlva megkapja a behívót a börtönbe. Ezen az sem változtat, hogy Krenz már a múlt héten a strassburgi emberjogi bírósághoz fordult. A tárgyalóteremből távozóban az elveihez változatlanul hű Egon Krenz kijelentette: börtönbüntetését több méltósággal fogja viselni, mint egyik-másik bírája a talárt.

1999. november