Elszigetelt szélsőjobb

Ezeket az interjúkat a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban nem készíthettem volna el. Nem lett volna miért. A Bundestagba évtizedek óta nem került be szélsőjobboldali párt. Ha tehát a német politika haiderizálódásának járunk utána, kevés lehetőségünk van. Vidékre kell mennünk, és komoly nyomra ott sem bukkanunk. Brandenburg tartomány az egyik a néhány közül, ahol a parlamentbe az utóbbi években bejutott egy szélsőjobboldalinak minősíthető párt, a Német Népi Unió, a DVU. A Republikánusok vagy a DVU tartományi választási sikerei mindig feltűnést keltenek, de mindig -- legalábbis eddig mindig -- az volt a következmény, hogy a képviselők torzsalkodásai, tehetségtelensége és időnként korrupciója miatt ezek a frakciók jelentéktelenségbe süllyedtek. Brandenburg fővárosában, Potsdamban a tavalyi választás óta négy párt ül a parlamentben: a nagykoalíciót alkotó szociáldemokraták és kereszténydemokraták, az ellenzékben lévő, de egyébként második legerősebb párt, a kommunista utódpárt, a PDS és öt képviselője van a DVU-nak. Nem meglepő, hogy a DVU-ról a leginkább lesújtó véleménnyel a balszélen vannak. Lothar Bisky, a PDS frakcióvezetője:

Bisky: Ez idegengyűlölő, rasszista, egyszerűen szólva újfasiszta párt

-- mondja Bisky, az ősz hajú, halk szavú professzor. A DVU országos vezetőjére, egy müncheni üzletemberre Bisky szándékosan a "Führer" szót használja. A másik két párt láthatólag szintén nem szereti a DVU-t, de az ő megítélésük enyhébb, bár nem mondhatni, hogy hízelgőbb. Dierk Homeyer, a CDU frakcióigazgatója:

Homeyer: Náciknak nevezni őket bizonyára erős túlzás. Pláne Haiderrel egy lapon említeni őket. Időnként már mulatságos látni, ahogy eldadogják a mások által írt beszédeiket.

Hasonlóan látja a saját házi -- képviselőházi -- szélsőjobboldalukat a szociáldemokraták frakcióvezetője, Gunter Fritsch:

Fritsch: Olyan emberek, akik hagyták magukat kihasználni, és kevés kivételtől eltekintve tulajdonképpen egyáltalán nincs szilárd világképük, ami összefüggő pártprogramot jelentene.

Azért kiderül, hogy a tartományi parlament falain túl más a helyzet, amikor azt kérdezem, hogy: ezek szerint Brandenburgban nincs szélsőjobb veszély?

Fritsch: Ezt nem mondanám. Brandenburgban igen erős tartaléka van a szélsőjobb gondolkodásmódnak. Sajnos mindig újra előfordulnak külföldiellenes támadások. De ez nem a DVU-ban összpontosul. Valószínű, hogy ha lenne egy olyan vezető személyiség, mint Haider, akkor ezek az emberek megtalálnák a DVU-t, és akkor talán nem csak öt képviselőjük lenne a tartományi parlamentben. Hála istennek, ez nem így van.

Ami ezeket a külföldiellenes támadásokat illeti, Brandenburgnak tényleg nincs jó híre. Próbálkoztak külön rendőri egységgel, ifjúsági klubokkal, de a siker egyelőre elmarad. Hogy miért, az külön történet, térjünk vissza a parlamentbe. A CDU frakcióigazgatóját is foglalkoztatja, hogy a DVU fő témája az idegengyűlölet.

Homeyer: És pont Brandenburg tartományban, ahol a külföldiek aránya írd és mondd 1,9 százalék -- miközben az országos átlag majdnem 9 százalék. Ami azt jelenti, hogy nemlétező problémáról vitatkoznak. És mi éppen ebbe nem akarunk beszállni.

Hogy miért nem, annak nagyon gyakorlati okai is vannak.

Homeyer: Brandenburgnak beruházókra van szüksége. Minden beruházónak hálásak vagyunk, akármelyik országból jöjjön is. De ha olyan politikát folytatnánk, amellyel elcsábítjuk a DVU klienseit, akkor azt kellene mondanunk a külföldi beruházónak, hogy téged szívesen látunk, mert te hozod a pénzt, de az országod többi polgárát nem látjuk szívesen. Ez felelőtlen politika lenne, ezt nem vállaljuk. Olyan tartomány akarunk lenni, amelyik nyitott a világra, és itt van a határ. Pontosan ez az a határ, amelyet nem lépünk át. Néppárt vagyunk, és természetesen megvan az az állampolgári feladatunk, hogy az úgynevezett jobbszárnyon is legyen erőnk integrálni a polgárokat, de ennek is megvan a határa, mégpedig ott, ahol ez átcsap puszta külföldiellenességbe, nem tárgyszerű politizálásba, ahol csak hangulatkeltésről van szó. Röviden: amikor arról van szó, hogy ki kapcsolódik be a kocsmai beszélgetésekbe, az már nem lehet a felelős kormányzati politika feladata.

A kereszténydemokrata frakcióigazgató után erről kérdeztem a szociáldemokraták frakcióvezetőjét is.

Fritsch: A probléma szerintünk nem elsősorban a DVU öt embere, aki a parlamentben ül, hanem az a 60.000 ember, aki a tartományban rájuk szavazott. A politikai feladat lényegében az, hogy párttagságtól függetlenül beszéljünk az emberekkel arról, ami foglalkoztatja őket, tántorítsuk el őket a szélsőséges gondolkodásmódtól.

Mit tehetünk ehhez hozzá? Az emberekkel tényleg beszélni kell, mert Brandenburgban azt a tényleg kevés külföldit, jórészt harmadik világbeli menekültet, időről időre megtámadják, és helyenként akadnak fiatalok, akik külföldimentes, tiszta német övezeteket igyekeznek létrehozni. A tartományi parlamentben azonban a három nagy pártnak viszonylag könnyű dolga van: a politikai szélsőjobb gyenge, ez a Szövetségi Köztársaságban évtizedek óta mindig így volt. A potsdami parlamentben a többség igyekszik, hogy ez így is maradjon. Lothar Bisky, a PDS frakcióvezetője:

Bisky: Ebben az egy kérdésben együttműködés van a CDU, az SPD és a PDS között. Úgy kezeljük a DVU-t, hogy formálisan nem lehet oka panaszra, hiszen választott képviselőkről van szó, és nekik jogaik vannak. De mindent megteszünk, hogy a DVU ne kapjon platformot a parlamentben. Nem szabad őket ismertté tenni, de mártírt sem szabad csinálni belőlük. Nem szabad megengedni azt sem, hogy a külföldiellenes gondolataik szélesebb körben elterjedjenek.

2000. február