Fejkendo

Németország valószínuleg legismertebb tanítónojének, Fereshta Ludinnak az ügyében ezekben a hetekben várható az alkotmánybíróság döntése. És ha megszületik az ítélet, akkor várhatóan megtudjuk, szabad-e fejkendoben tanítania egy vallásos iszlám tanítónonek. Tekintettel arra, hogy Németországban hárommillió körül lehet a muzulmánok száma, az eset egyáltalán nem egyedi, sot, egyre gyakrabban fordul elo, hogy a muzulmán nok fejkendo alá rejtik bájaikat.

És ahogy az sem egyértelmu, hogyan kell értelmezni a Korán errol szóló szavait - hiszen a skála az afgán tálibok által elrendelt burkhától a Berlinben könnyedén megkötött fejkendoig terjed -, ugyanígy azt sem sikerült egyelore tisztázni, milyen hatást vált ki a németországi tanulóifjúság körében a vallási jelképnek is tekintheto fejkendo. Legalábbis, amikor a német alkotmánybíróság az elso tárgyaláson szakértoket hallgatott meg, a bírák nem lettek sokkal okosabbak. A szakértok tudományos vizsgálatok helyett csak feltételezésekkel, ráadásul ellentmondásos feltételezésekkel tudtak szolgálni. Az iszlám nok fejkendoje nem pusztán egy darab szövet, ahogy köztudomásúlag a zászló sem csupán bot és vászon - de vajon alkalmas-e a fejkendo egy német osztályteremben az iszlám hit közvetítésére? Az alkotmánybíróság nincs könnyu helyzetben, hiszen 1949-ben, amikor a német alaptörvényt elfogadták, az alapító atyák nem is gondolhattak arra, hogy napjainkra a Szövetségi Köztársaság milyen sokszínuvé válik.

A háttérben, jól láthatóan, a vallásszabadság alkotmányos alapkérdése húzódik meg. Ennek két oldala van: a pozitív vallásszabadság, vagyis, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja a hitét, és a negatív vallásszabadság, vagyis, hogy senkire semmilyen hitet nem szabad rákényszeríteni. Vagyis, az afganisztáni születésu, de német állampolgár és németül akcentus nélkül beszélo Fereshta Ludin tanítónonek joga van az iszlám szabályai szerint fejkendot viselni, viszont az állami iskolába járó diákoknak joguk van arra, hogy egyik tanítóno se szembesítse oket egyik vallás jelképeivel sem. A két jog egyszerre aligha gyakorolható. Miután tehát Fereshta Ludin dicséretes eredménnyel - és fejkendoben - letette vizsgáit, a baden-württembergi tartományi hatóságok nem alkalmazták ot fejkendoben tanítónoként.

Ennek most öt éve, és az ügy több instancián keresztül most jutott el az alkotmánybíróságig. Az elso alkotmánybírósági tárgyalás után Fereshta Ludin továbbra is azt mondja, mint évek óta mindig.

Ludin: Mindenki, akivel együtt dolgoztam, mindenki, aki ismer, tudja, hogy politikailag független gondolkodású vagyok. Szabad ember vagyok, ugyanakkor hívo is. Politikai meggyozodésem, ha ez egyáltalán politikainak nevezheto, az, hogy muzulmán vagyok, ugyanakkor szabadelvu és demokratikus módon gondolkodom. Tanultam, aztán dolgozni akartam, de nem engedték, azon az alapon, hogy fejkendot viselek. Mert a fejkendoben sokan a nok elnyomásának jelképét látják. Évek óta azzal foglalkozom, hogy ezt a torzképet helyesbítsem.

Fereshta Ludin

Fereshta Ludin szavai Berlinben hangzottak el, a kisebbik kormánypárthoz, a zöldekhez közel álló Heinrich Böll Alapítványban. A vitadélután további résztvevoi: az integrációs kormánybiztos, a zöldekhez tartozó Marieluise Beck, és a pedagógus szakszervezet egyik vezetoje, Sanem Kleff. A helyzet nem egyszeru. A pedagógus szakszervezet jogilag védi és pénzzel is segíti a kolléganot, ugyanakkor Sanem Kleff, a szakszervezet multikulturális bizottságának vezetoje szemrehányásokat is tesz neki, amiért Berlinben egy olyan muzulmán iskolában tanít, amely közel áll egyes szélsoséges iszlám szervezetekhez. Amit úgy is értékelhetünk, hogy a baden-württembergi tanügyi hatóságok mintha öngólt lottek volna: eltérítették a tanítónot semleges állami oktatás helyett az egyesek szemében gyanúsnak tuno iszlám iskolába. De Fereshta Ludin visszautasítja, hogy akár o, akár az iskola szélsoséges lenne.

Ludin: Csak annyit mondhatok, hogy ha ilyen elképzelések rejtoznének bennem, akkor szépen visszamentem volna Afganisztánba, és talán támogattam volna a tálib rendszert.

De hát a tanítóno nem Afganisztánban van - egyébként már a család menekülésének elozo állomásáról, Szaúd-Arábiából is azért jött el, mert a nok ott alárendelt helyzetben vannak. Szerinte ennek nem mond ellent, hogy o maga azt a fejkendot viseli, amelyre Németországban a noi egyenjogúság sok híve a nok alárendeltségének jelképeként tekint. De már ezt is többféleképpen lehet értelmezni. Mint olvasom, vannak öntudatos, modern muzulmán nok, akik éppen feminista megfontolásból öltenek fejkendot, mondván, hogy ezzel rettentik vissza azokat a férfiakat, akik pusztán vágyuk tárgyának tekintik a noket. És persze vannak olyanok is, akiknél a fejkendo valóban olyan szélsoséges nézeteket takar, amelyeket Németországban nemkívánatosnak tartanak. Ez a sokféleség, ez a sok jelentés nehezíti meg - írta a Süddeutsche Zeitung háttérmagyarázata -, hogy el lehessen döntetni, viselhet-e fejkendot egy tanítóno. További értelmezés az, amit az integrációs kormánybiztos fejtett ki.

Marieluise Beck

Beck: Egy olyan jelkép, amelyet csak az egyik nem viselhet, amely csak a noi nemet jelöli meg, nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárják a noket a társadalmi intézményekbol. Hozzá szeretném tenni, hogy radikális muzulmán férfiakat - legalábbis eddig - nem tettek ki a szakálluk miatt kínos kihallgatásnak a politikai nézeteikrol, amikor az iskolai alkalmazásukról volt szó.

Ha utánanézünk a részleteknek, megtudhatjuk, hogy Németországban ritkán ugyan, de férfiakat is érinthet megkülönböztetés. Az integrációs kormánybiztosság honlapján olvasható annak a szikh férfinak a peres ügye, aki egy gyorsétteremben vállalt munkát, és azért mondtak föl neki, mert az ott eloírt papírcsákó helyett a szikhek kötelezo turbánját viselte. A bíróság azonban hatályon kívül helyezte az elbocsátást. Ha közönséges vállalatokról van szó, a német bíróság többnyire így dönt, mint ahogy így döntött két fejkendo-ügyben is.

Beck: A bírói döntések széles palettáját láthatjuk. Azt idoközben elég egyértelmuen tisztázták, hogy egy magánvállalkozás, például egy áruház nem bocsáthatja el a noi alkalmazottját pusztán azért, mert az alkalmazott elhatározza, hogy fejkendot fog viselni. Az alkotmányban rögzített vallásszabadságot ebben az esetben magasabbra értékelik, mint a vállalkozói szabadságot, amelynek a korlátozására a vállalkozó hivatkozik, mondván, hogy a vevoi elpártolnak tole.

A szövetségi munkaügyi bíróság nem tekintette bizonyítottnak, hogy valóban romlik-e egy áruház üzletmenete, ha a német asszonyoknak fejkendos muzulmán no kínálja a parfümöket. A vallásszabadság fontosabb az üzleti érdeknél. Nem ilyen egyszeru a helyzet, ha a gyermeknevelésrol van szó. Az óvodának, iskolának a laikus államban, az állam és az egyház szétválasztásának korában világnézetileg semlegesnek kell lennie. De ez nem teljesen így van - példálózik Marieluise Beck, az integrációs kormánybiztos.

Beck: Éppen néhány hete hoztak ítéletet egy óvoda - nem egyházi, hanem önkormányzati óvoda - ügyében. A szülok amiatt emeltek panaszt, hogy a napi ima hozzá tartozik a napirendhez. Az ítélet úgy szól, hogy ez megengedheto, mert a gyerekeknek módjuk van kivonni magukat a vallási rituálé alól. Emiatt nagyon szkeptikus vagyok. Ludin asszony fejkendoje ügyében a közigazgatási bíróságok eddig nem hoztak elvi döntést mindegyik korosztályról, hanem óvatosan csak az általános iskolátról ítélkeztek úgy, hogy a korai gyermekkorban erosebben kell ügyelni a vallási semlegességre. Ha viszont más bíróságok úgy döntetnek, hogy egy kis imádkozás nem okoz kárt a gyermeki léleknek, akkor ez azt mutatja, hogy az értékrendünkkel ez valahogy mégis jobban összefér, ha a kereszténységrol van szó, és kevésbé, ha az iszlámról.

A nyilvános vitadélután ezen a ponton súlyos elvi kérdésekhez közeledik. A pedagógus szakszervezet multikulturális ügyekben illetékes vezetoje a kormánybiztosnak ahhoz a megjegyzéséhez kapcsolódik, hogy ha a muzulmán fejkendo nem való az állami iskolába, akkor más tanítónok nyakából az ezüstláncon függo decens kis kereszt sem lenne való az iskolába, de itt nem tartunk.

Kleff: Az ítélkezés valóban következetlen Németországban. Szerintem el kellene tunnie az iskolából a kolléganoim nyakában függo keresztnek is. Ha nem tunik el, de Ludin asszony fejkendojét számuzik, akkor nevetségessé válik a vita, mert arra korlátozódik, hogy mekkora méretu vallási jelképet szabad viselni. A fejkendo ennyi meg ennyi négyzetcentiméter, ez túl nagynak számít, a kereszt még elmegy, de egy nagyobb kereszt már nem, egy mandala meg végképp nem. Ez nevetséges. Vagy van semlegesség az állami iskolában, vagy nincs.

És valóban, az állami iskolák világnézeti semlegessége bírói úton nehezen határozható meg. A kormánybiztos által említett óvodai ima a kevésbé ismert példák közé tartozik, az ellenkezo irányú ítélkezés országosan ismert példája viszont az 1995-bol való alkotmánybírósági feszület-ítélet. Az elozmény, hogy Németország talán legkatolikusabb tartományában, Bajorországban eloírás, hogy az általános iskolában mindegyik osztályteremben legyen feszület a falon. Egy háromgyermekes, nem katolikus házaspár azonban tiltakozott ez ellen, és az annak idején nagy feltunést kelto ítéletben az alkotmánybíróság megengedte, hogy indokolt esetben a szülok ellentmondjanak a rendelkezésnek. Pár évvel késobb, 99-ben egy apa az általános iskola után a lánya középiskolájára is ki szerette volna terjeszteni a korlátozást, és ezt - ebben az egyedi esetben - bírói úton el is érte. 2002-ben pedig egy tanár keresetére hozott olyan ítéletet a bajor közigazgatási bíróság, hogy nem köteles olyan osztályteremben tanítani, amelyben feszület függ a falon. Ilyen elozmények után következetesnek tunik, ha Fereshta Ludin tanítóno ügyében az utóbbi években a bíróságok sorra olyan ítéleteket hoztak, amelyek az iszlám jelképnek tekintett fejkendot számuzték az állami iskolából. Hogy az alkotmánybíróság végül milyen ítéletet fog hozni, azt az elso tárgyalás után nem lehet megjósolni.

2003. július