Törvényes és törvénytelen fegyverek

Bad Reichenhallban, a kellemes bajorországi üdülőhelyen több embert megsebesített és órákon át a rendőrséget is sakkban tartotta egy fiú. Apja fegyverét vette el 99 őszén, és azzal rendezett vérfürdőt. A Szövetségi Köztársaság egyik legsúlyosabb merényletét is apja vadászfegyverével követte el a fiatal tettes, aki 90-ben egy választási gyűlés után lelőtte a kereszténydemokrata belügyminisztert, Wolfgang Schäublét. Schäuble azóta tolószékhez kötve politizál. Az ilyen esetek, például a szerencsére ritkán előforduló iskolai lövöldözések után a fegyver jogos tulajdonosa, az apa is bíróság elé kerül. A 82 milliós Németországban tízmillió fegyver van szabályosan magánkézben. Az illegálisan birtokolt fegyverek számát húszmillióra becsülik, és ehhez még hozzá kell számítani az engedély nélkül tartható riasztó- és gázpisztolyokat, és hasonló, ugyancsak nem veszélytelen eszközöket. A fegyvertartási törvény szigorítása 84 óta van napirenden, de sem a konzervatív, sem a baloldali kormány nem vergődött vele zöldágra. A fegyver-lobby meglehetősen befolyásosnak tűnik. A korlátozás ellenzői a mindenhol szokásos érveket hangoztatják, elsősorban azt, hogy a legtöbb baj nem a vadászok és sportlövészek legális fegyvereivel van, hanem a bűnözök ellenőrizhetetlen fegyvereivel. Az az érv is gyakran előkerül, hogy ha korlátozzák a törvénytisztelő polgárok fegyvertartását, akkor nem csökken, hanem éppenhogy nő a bűnözés, mert a fegyveres bűnözőknek kisebb ellenállástól kell tartaniuk.

Manapság nem túl nehéz fegyvertartási engedélyt szerezni. A legnagyobb kiskaput a lövészegyletek jelentik. Vidéken és falun ezek a társasági élet fontos színhelyei. Ha a lövészegylet kiadja az igazolást, akkor a rendőrség már nem vizsgálódik tovább, sőt, akár 18 év alattiaknak is ad fegyvertartási engedélyt. Mindenesetre az utóbbi évek németországi bűnügyi krónikájában nem annyira az engedéllyel tartott, hanem a lopott, csempészett vagy illetéktelen kezekbe került fegyverekkel volt baj.

A német kormány a fegyvertartás szigorítását tervezi. Otto Schily belügyminiszter most ismertette, mi lesz új a készülő törvényben. Alaposabban szabályozzák a fegyverek tárolását. Megszigorítják a fegyvertartási engedély megszerzését, alaposabban ellenőrzik majd a jelentkezők alkalmasságát, és öt helyett három évenként vizsgálják felül, hogy az illető továbbra is elég megbízható-e. Nem adnak fegyvertartási engedélyt olyanoknak, akikről a hatóságok tudják, hogy erőszakosak vagy politikailag szélsőségesek. Bevezetik ezenkívül az úgynevezett "kis fegyvertartási engedélyt", hogy a riasztó- és gázpisztolyok terjedését is ellenőrizni lehessen. Ezentúl fegyvernek minősítik a veszélyesebb késeket is. Németországban a fegyvertartási törvény szigorítása 84 óta van napirenden, de sem a konzervatív, sem a baloldali kormány nem vergődött vele zöldágra. A fegyver-lobby meglehetősen befolyásosnak tűnik. Nyilván ezért hangsúlyozta a belügyminiszter, hogy a készülő törvény figyelembe veszi a vadászok és a sportlövészek érdekeit, hiszen ők többnyire törvénytisztelő emberek. A törvény elfogadását nyár elejére tervezik. A 82 milliós Németországban a belügyminisztérium adatai szerint több mint hétmillió fegyver van magánkézben. Nemhivatalos becslések szerint az illegálisan birtokolt fegyverek száma húszmillió körül lehet. Az utóbbi években országos vihart kavart néhány olyan eset, amikor fiatalok az apjuktól elvett fegyverrel rendeztek ámokfutást, és Németországban szomorú újdonságnak számít, hogy több rendőrt ártalmatlannak tűnő közúti ellenőrzés közben lőttek le.

2001. március