Házkezelés

A bíró Steffi Graf ellen ítélt, de az ellenfél is pontokat veszített.

Nem teniszbíróról van szó, hanem igaziról, és a pontok, amelyeket a felperesnek, Horst Krause nyugalmazott repülőmérnöknek nem ítéltek meg, egy hosszú listából valók, ide tartozik például a konyhai mosogató mérete és a plusz konnektor a nappaliban.

Aki valamelyik német nagyvárosban él, semmit sem csodálkozik ezen a történeten. Bérbeadók és bérlők viszonya mindennek mondható, csak békésnek nem. Steffi Graf úgy járt, mint sokan mások. Németországban eléggé elterjedt, hogy magánemberek bérlakásokat vesznek beruházásként, és nem kevésbé elterjedt, hogy a botcsinálta kapitalisták mindenhol spórolnak, ahol csak tudnak, ezért gyakran előfordul, hogy olcsó, ám tehetetlen gondokságokat bíznak meg házuk felügyeletével. Másfelől a német jog erősen védi a bérlőket, és a jogaikkal tisztában lévő lakók nem riadnak vissza a fülemüle-perektől, pláne, ha tagjai a bérlők egyesületének, és ingyen pereskedhetnek.

Úgyhogy nyilván a bíró sem lepődött meg, amikor fellebbezés folytán másodfokon elé került a lista. A nyugalmazott mérnök kifogásolta, hogy a konyhában mindössze egy evőeszköz-tartó fiók van, és az is kicsi. A mosogató viszont túl nagy helyet foglal el az egyszemélyes háztartás konyhájában. Valamint: amikor bérbe vette a lakást, a prospektusban az állt, hogy a konyhaszekrény űrtartalma 1.000 liter, de a nyugalmazott mérnök becsapva érezte magát, mert amikor colstokkal utánamérte, ezer helyett 782 liter jött ki. És végül: hiányzik egy konnektor a nappaliból, ezért ha olvasni akar, az étkezőasztalhoz kell ülnie. Amúgy Steffi Graffal semmi baja sincs a mérnöknek, sőt, megértően úgy nyilatkozott, hogy a teniszcsillag egyszerűen csak nem a megfelelő gondokságot bízta meg. Tekintettel az alperes világhírére, a per másodfokon már a német sajtó jelentékeny érdeklődése mellett zajlott. A végeredmény: Steffi Grafnak be kell ruháznia egy plusz eszcájgos kaszniba, de a többi pontban a bérlőnek bele kell nyugodnia a lakás hiányosságaiba.

Ha bárki azt hitte volna, hogy híres emberek kibújhatnak a bérlők és bérbeadók torzsalkodásaiból, akkor hadd idézzem fel Wolfgang Thierse parlamenti elnök esetét. A szociáldemokrata házelnöknek, Németország második legmagasabb közjogi méltóságának tavalyelőtt kétszer is azonnali hatállyal felmondott a háztulajdonos. A háttérben ugyanaz állt, mint nagyon sok hasonló ügyben. Thierse 27 éve, vagyis az NDK-idők óta egy meglehetősen leromlott kelet-berlini bérházban lakik, és megválasztása után sem nem volt hajlandó átköltözni a nyugat-berlini zöldövezeti szolgálati villába. A város keleti felében viszont az egyesítés óta napirenden van, hogy a háztulajdonosok kiszekírozzák a lakókat az olcsó bérű lakásokból, aztán felújítják a házat, és az új bérlőknek többszörös áron adják ki. A módszer persze csak Keleten számított újdonságnak. Nyugat-Németországban szinte történelmi hagyományai vannak, ez váltotta ki a 68-as mozgalmakban nagy szerepet játszó házfoglalásokat. A bérházak tönkretétele és költségmentes kiürítése azóta is divatos módszer. Így járt mostanában egy régi újságíró barátunk is, aki lakótársai közül a legtovább bírta a vegzálást, és már egyedül lakik egy felújítás előtt álló kelet-berlini álló házban. Még ügyvédjével együtt sem tudott megegyezni a háztulajdonos céggel, miután a parabola-antennáját már leszerelték, és legutóbb egyszerűen kivették a ház kapuját - szerencsére azon a környéken nem olyan rossz a közbiztonság.

Wolfgang Thierse, kezében a német alkotmánnyal

De Wolfgang Thierséről kezdtem mesélni, és az ő biztonsága nem forog veszélyben. Biztonsági okokból golyóálló ablakokat építettek a lakásba, bár a háztulajdonos ezt is meg akarta akadályozni. Amikor ezzel kudarcot vallott, azért mondott fel Thiersének, mert állítólag szabálytalanul albérlőt tart. Ez persze nem volt igaz, Thierse túlélte a megpróbáltatásokat. "Ismerem a törvényeket, hiszen egy részüket magam készítettem elő" - mondta a parlament elnöke. Így aztán hálás szomszédaival együtt a házelnök azóta is az ócska, de meghitt házban lakik. Erről bárki meggyőződhet: a házkezelőség továbbra is elhanyagolja a házat, a kapu nem zárható, be lehet menni, ki lehet keresni Wolfgang Thierse levélszekrényét.

2001. június