Bulvárpénisz

Mekkora a micsodája a bulvárlap főszerkesztőjének? Így is összefoglalhatnánk a legfrissebb sajtóper lényegét, de - kevésbé bulvárosan - mondhatjuk azt is, hogy a sajtó és a szatíra szabadságáról döntött a berlini bíróság. A háttérhez ismerni kell a két szereplőt, mindkettő országos napilap. Az egyik, a Bild, Európa legnagyobb példányszámú bulvárlapja, politikailag inkább konzervatív, újságírói színvonala nem magasabb, mint amit egy bulvárlap megengedhet magának. A másik a "tageszeitung", általánosan használt nevén a taz, alternatív-baloldali, eredeti stílusú, szemtelen újság, és állandóan a gazdasági csőd szélén egyensúlyoz. A két lapot régi, bensőséges utálat fűzi egymáshoz. A taz szatíra-oldala "Az igazság" címet viseli, és ezen az oldalon jelent meg májusban a kitalált, ám naturális részletekkel leírt történet arról, hogy a Bild főszerkesztője, Kai Diekmann egy amerikai klinikán meghosszabbíttatta azt a testrészét, amelynek hossza oly fontos egy férfinak, de a műtét nem sikerült, és a helyzet sokkal rosszabb lett, mint annak előtte volt. A Bild főszerkesztője, személyiségi jogainak megsértése címén, 30.000 euróra perelte a taz szerkesztőségét. A taz főszerkesztőnője, Bascha Mika elismerte, hogy a szatíra ízléstelen volt. Arra hivatkozott viszont, hogy saját módszereit fordították a bulvárlap ellen. A taz ügyvédje azt fejtette ki a bíróság előtt, hogy a Bild főszerkesztője felelős lapjának - ahogy az ügyvéd mondta - "vér-, sperma- és magzatvíz-zsurnalizmusáért". Ha lapjában állandóan mások legbensőségesebb magánügyeit taglalják, akkor a főszerkesztő ne forduljon bírósághoz az ő intimszférájának megsértéséért. Miért írnánk fennkölt stílusban a disznó újságírásról? - kérdezte az ügyvéd. A bíróságra láthatólag az alperes érvei hatottak jobban. Megállapította ugyan, hogy megsértették a főszerkesztő személyiségi jogait, de nem olyan nagy mértékben, hogy indokolt lenne a 30.000 eurós fájdalomdíj. A taz veszteség nélkül vonulhatott vissza, az érzékeny lelkű bulvár-főszerkesztő pernyertes ugyan, de a perrel kitette magát a szakma csöndes kárörömének.

2002. november


Ehhez kapcsolódik: következő cikk
vissza az étlaphoz