Magyar-német barátság

A német kormány arra törekszik, hogy az Uniós csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal az év végére le lehessen zárni. Erről beszélt a német parlamentben Christoph Zöpel külügyi államtitkár. Abban a vitában szólalt föl, amely a parlamenti frakciók többségének közös indítványa alapján Magyarország támogatásáról folyt. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy tíz éve írták alá a német-magyar szerződést a baráti együttműködésről. Az indítvány 12 pont arról, hogy a német kormánynak a közeljövőben miben kell támogatnia Magyarországot - az Uniós csatlakozástól a rendőri és határőrizeti együttműködésen át az ifjúsági cseréig és a kulturális együttműködésig. Ami az aktuális politikát illeti, a koalíció kisebb pártjának, a Zöldeknek a külpolitikai szakértője, Helmut Lippelt röviden megemlítette, hogy pártja aggodalommal fogadta német és más külföldi újságírók magyarországi kipellengérezését. A státustörvényről beszélve pedig szintén aggodalmát fejezte ki a Magyarországon hallható nacionalista hangok miatt, még akkor is, ha ezeknek választási okai lehetnek. A határontúli magyar kisebbségekről más hangnemben beszélt Christoph Zöpel külügyi államtitkár. Ő két dolgot emelt ki ezzel kapcsolatban: azt, hogy Magyarország szomszédai csak akkor juthatnak be az Európai Unióba, ha tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, másrészt a kisebbségi magyaroknak jó polgárainak kell lenniük azoknak az országoknak, amelyekben élnek. Az esti vita alaphangja - a párthatárokon átnyúlóan - az volt, hogy Magyarország élen jár az uniós csatlakozásra váró országok között, és többen kijelentették a Bundestag plénuma előtt, hogy ha Magyarország teljesíti a csatlakozás feltételeit, akkor ne kelljen bevárnia más országokat.

* * *

A magyarok 56-ban tanúsított bátorsága, a 89-es határnyitás, és - újabb történelmi érdemként - a Milosevic megbuktatásában játszott szerep. Ezeket sorolta föl a külügyminisztérium államtitkára, Christoph Zöpel, amikor tegnap este a német parlament a magyar-német viszonyról tartott rövid és lényegében egyhangú vitát. Az alkalom az volt, hogy tíz éve írták alá a német-magyar szerződést a baráti együttműködésről. Ezért a parlamenti frakciók nagy többsége további lépésekre szólította föl a kormányt - olyasmikre, amikre a kormányt persze nem azért kellett külön felszólítani, mintha magától nem tenné meg. Az Uniós csatlakozás támogatásáról van szó a 12 pontban, de arról is, hogy új alapokra kell helyezni a fiatalok csereutazásait, hogy együtt kell működni a terrorizmus és a bűnözés ellen, és így tovább. Ilyen indítvánnyal eddig a német parlament csak a lengyelek ügyében fordult a kormányhoz, azon egyszerű okból, hogy a lengyelekkel kötött szerződés évfordulója korábban volt. De - mint Pröhle Gergely berlini nagykövet mondja:

Híreink szerint ez azért nem lesz különösebben jellemző a jövőben, tehát Magyarország kiemelt helyzetét bizonyítja, hogy a lengyelek után mi is ebben a szerencsében részesülünk.

A parlamentben elfogadott javaslat sok általános érvényű, nem különösebb újdonságnak számító tennivalót tartalmaz, de talán mégis jelentős, éppen egy nappal az után, hogy Brüsszelben részben csalódást keltő kilátásokat vázoltak föl, például a mezőgazdasági támogatásokról. Igaz, tegnap este a parlamentben Christoph Zöpel külügyi államtitkár megnyugtatólag kijelentette: a német kormány arra törekszik, hogy az Uniós csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal az év végére le lehessen zárni.

Magyarország EU-tagságának támogatása régi dolog, de ugyanakkor, amikor már arról szólnak ezek a pontok, hogy Magyarország minél intenzívebben vegyen részt az Európa jövőjével foglalkozó vitában, akkor ez azt is jelenti, hogy biztosak lehetünk abban, hogy a most megalakuló konventben a magyar pozíciónak fontos támogatást ad majd a német jelenlét.

A német-magyar kapcsolatok új 12 pontjában mindjárt az általános részek után az első konkrétum az együttműködés javítása a terrorizmus és a bűnözés elleni harcban. Ez mintha előbbre került volna, mint ahogy odahaza szokták felállítani a fontossági sorrendet.

A német szövetségi parlament nem hozhat másfajta határozatot, mint amivel a saját választóik számára az Európai Unió bővítését vonzóvá tehetik. És az egyik legvonzóbb ilyen érv éppen az, hogy ezáltal a Németországban élők biztonsága fog növekedni.

És még valami, ami otthon talán kevésbé van szem előtt, de itt mindig szóba kerül, ha a külpolitikában Magyarország szerepéről van szó: a "szegedi folyamat".

A magyar-német bilaterális együttműködésnek véleményem szerint is az egyik kulcspontja a szegedi folyamat, illetve a stabilitási paktumban való közös részvételünk. Itt sokszor elmondják, hogy a szegedi folyamat mennyire hozzájárult ahhoz, hogy Szerbiában a demokratizálódási folyamat felgyorsult, illetve hogy bizonyos elitváltás következhetett be, újságírók képzésével, önkormányzati politikusok képzésével. Tényleg érdemes erre tartósan odafigyelni, mert ez a magyar-német együttműködésnek az egyik legfontosabb konkrét megnyilvánulása.

2002. január