A Márai-rejtély

Márai Sándor

Ez nem a hivatalos cím, de a szervezőkkel beszélgetve így foglaltuk össze a lényeget. A magyar kultúra napjainak keretében, a berlini magyar kulturális központban, a Collegium Hungaricumban péntek óta látható az a Márai-emlékkiállítás, amely már Münchenben is sikert aratott, és a hét végén két kis konferencia is zajlott Márai fogadtatásáról a német nyelvterületen. És éppen ez a Márai-rejtély: mi van annak a hátterében, hogy a német könyvpiacon, ahol nagy a verseny, ahol hónapok alatt tűnnek el az új könyvek, hogy még újabbaknak adják át a helyüket, Márai Sándor ilyen nagy és tartós sikert aratott. "A gyertyák csonkig égnek" sokáig a Spiegel sikerlistájának az élén volt, és más könyvei is szépen fogynak. A regény színpadi változatát most egy berlini színházban játsszák. A hétvégi berlini Márai-konferenciák alkalmából két illetékest kérdeztem a Márai-rejtélyről, először Masát Andrást, a német és a skandináv irodalom professzorát, a Collegium Hungaricum igazgatóját.

Azt látom egy nagyon fontos dolognak, amit meg is élhettem a tévé képernyője előtt, Reich-Raniczki, Németország irodalmi pápája akkor Márait annyira előtérbe helyezte, nem utolsósorban a frankfurti könyvvásár kapcsán, és azt mondta, aki azt nem olvasta, az lemaradt a XX. század egyik nagyon nagy regényírójának életművének az ismeretéről. Azt hiszem, ez az egyik kulcsa, többek között. Az viszont fantasztikus, hogy ennyire nagy a sikere, szerintem senki nem számított erre.

A siker további okairól pedig ezeket a feltételezéseit osztja meg velünk Masát András professzor:

Azt hiszem, hogy a régi polgári életmód iránti nosztalgia is szerepet játszik, meg a könyvei is, legyünk azért szókimondóak, még a majdhogynem - ez egy kicsit talán kegyeletsértés - a lektür színtjén is befogadható irodalom.

Hasonló okokat lát a nyugat-európai Márai-kultusz hátterében Mészáros Tibor is, aki a berlini kiállítást megnyitotta. Ő a kiállítás rendezője, és ő gondozza a Márai-hagyatékot a pesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Azt hiszem, hogy egy olyan időszakról van szó, amikor egy egyesülni akaró, ugyanakkor egy kissé - vagy nagyon - szétesett világot élünk. A Márai-művekben - itt elsősorban a Németországban és Olaszországban oly nagy népszerűségnek örvendő "A gyertyák csonkig égnek"-re gondolok - megjelenik valamiféle, ha vágyott formában is, de valamiféle olyan világ, olyan berendezkedés, olyan atmoszféra, ami ma nincs.

És Mészáros Tibor szavaiból kiderül, hogy nem árt, ha a Masát professzor által már említett német irodalmi tekintély mellett politikai pártfogói is vannak egy írónak.

Biztosan van egyfajta divat jellege is most már, hiszen ha belegondolunk, hogy ez az egész hullám Olaszországból indult el és ott az államfő ezzel megy nyaralni, "A gyertyák csonkig égnek"-kel megy nyaralni, utána az osztrák kancellár is "A gyertyák csonkig égnek"-et olvasta, akkor egész biztos, hogy ebben a műben van valamiféle olyan, atmoszférának tudom leginkább nevezni, ami feltétlenül fontos a mai ember számára, mert a mai ember számára ez talán nincs.

2002. január