Humbug

Bizisten, a múltkori volt az utolsó eset, hogy továbbküldtem a számítógépes levelet. A feladó egy régi jó barátom volt, aki most a tengerentúl dolgozik, ő is valakitől kapta az üzenetet, és a levél arra figyelmeztetett, hogy vírus lappang a számítógépemen, tehát keressek meg és töröljek ki egy file-t. Szerencsére nem találtam és ennek megfelelően nem is töröltem semmit, de a levelet továbbküldtem - megint csak szerencsére rádiónk egyik rendszergazdájához is, aki nyomban visszaüzent: nem igaz, humbug, kamu, átverés.

Nemrég olvastam, hogy a világhálón rengeteg ilyen humbug - ha angolul is szeretnék tudni: hoax - kering. Mivel a legtöbb számítógép-használónak fogalma sincs, miről lehet megismerni egy vírust, és a legtöbben bármilyen szörnyűséget képesek elképzelni, olyasmit, is, ami műszakilag lehetetlen, tömegek ülnek fel a hamis vírusriadóknak. Annál is inkább, mert mindenki emlékszik az igazi vírusokra, a Melissa-ra vagy az I love you-ra, amelyek világméretű károkat okoztak. Most azt olvasom, hogy a hamis riadónak éppen az a legfőbb ismertetőjele, hogy a feladó a levél továbbítására ösztönzi a gyanútlan címzetteket. Komoly cégek ilyesmit nem írnak.

Általában is, gyanakodva kell fogadni minden olyan elektronikus levelet, amelyet tovább kell küldeni. Érdekes - bár a műszaki lehetőségeket végiggondolva tulajdonképpen nem meglepő -, hogy az évszázadok óta ismert lánclevelek milyen jól megtalálták a világhálót. Szakértők óvatosságra intenek, ha például olyan levelet kapunk, amely szerint egy rákbeteg gyerek gyógyításához annyiszor három dollárcentet ad egy komolynak tűnő szervezet, ahányszor továbbküldik a levelet. Jó tudni, hogy az elektronikus levelek olyan nyomon követésére és megszámlálására, amilyet az ilyen üzenetek sugallnak, nincs is technikai lehetőség.

Létezik persze számítógépes jótékonykodás, de annak más a módja, ezt majd egy következő műsorban mondom el.

Nem kevésbé érdekes, hogy a számítógépes postákkal milyen gyorsan terjednek az úgynevezett városi legendák. Ennek a jelenségnek újabban neve is van: a folklór mintájára netlórnak hívják. Színes, érdekes hírek, amelyeket szívesen továbbítunk barátainknak, és végül ezek a közlések ellenőrizhetetlen vándorútra indulnak a világhálón. Ennek persze van hagyományos neve is: kacsa. A hírlapi kacsák szaporodásának sebességét az internet alaposan megnöveli. Német lapokban azt olvasom, hogy ilyen városi legenda két olyan hír is, amely egyébként tényleg szenzációs lenne. Az egyik egy afrikai kórházról szól, amelyben egy bizonyos nap bizonyos órájában gyanúsan sok beteg hal meg az intenzív osztályon, míg végül kiderül, hogy a heti nagytakarítás közben a takarítónő a porszívót dugja be a konnektorba a lélegeztető gépek helyére. A másik álhír szerint egy irodában az íróasztala mellett meghal egy hivatalnok, de a kollégái egész héten nem veszik észre, mert egyébként is mindig ott volt, ő érkezett legkorábban és ő távozott legkésőbb. A hullát csak a takarítónő veszi észre szombaton.

2001. június