Házasságon kívüli gyerek

Emlékeznek még a Katharina Blum elveszett tisztességére? Heinrich Böll regényére, amely leleplezi, hogyan vájkál a tisztességtelen bulvárlap valakinek a magánéletében? Hát Németországban ez már szinte történelmi messzeségbe vész, legalábbis, ami a politikusok magánéletét illeti. Az akkori regény modelljéül szolgáló nagy bulvárlap, a Bild időközben egészen jólneveltté vált. A Bild főszerkesztőhelyettesét, a politikai rovat vezetőjét, Jörg Quoost hallják:

Quoos: Nagy bulvárlapként természetesen érdekel minket az ismert politikusok magánélete, de ennek egészen pontosan kijelölt határai vannak -- mondja a kolléga, és ilyen példákat hoz föl: az is magánélet, hogy valaki meghízott vagy lefogyott, a Bild bemutatja, ha a kancellárnak új frizurája van vagy elmegy a kedvenc vendéglőjébe.

Hát igen, az új frizura, a kedvenc vendéglő. És aztán?

Quoos: Ami a következő fokozatot illeti, például a házasságon kívüli kapcsolatokat, íratlan szabály, hogy a német sajtó, ezen belül a Bild nagyon visszafogottan tudósít. A múltból csak olyan esetekre emlékszem, amikor az ilyen tudósítások kizárólag akkor jelentek meg, ha legalább az egyik fél hozzájárult. Ebben igen visszafogottak vagyunk.

Mi történne például, ha egy miniszternek házasságon kívüli gyerek születne, kérdezem a nagy német bulvárlap főszerkesztőhelyettesétől. A válasz: attól függ, hogy az érintett hogyan kezeli. Ha titokban akarná tartani, a Bild is megtartóztatná magát. Hacsak...

Quoos: Hacsak a viszony vagy a házasságon kívüli gyerek rá nem nyomja a bélyegét a miniszteri munkájára, vagy olyan összefonódásokhoz nem vezet, amelyeknek köze van a hivatalához. Akkor más lenne a helyzet.

De hogy mennyire lenne más, arra Jörg Quoos csak kitalált példát tud mondani.

Quoos: Ha például a védelmi miniszter viszonyt kezdene az orosz nagykövetség titkárnőjével, az természetesen biztonsági probléma lenne, ezért sürgősen nyilvánosságra kellene hozni.

De ha a védelmi miniszternek a saját titkárnőjével, egy igazi némettel lenne viszonya a minisztériumban, akkor az már nem biztonsági kockázat, és nem közölnék, kérdezem a biztonság kedvéért, és a Bild főszerkesztőhelyettese helyesel.

Amit hallunk, az kivételes önmegtartóztatás egy olyan országban, ahol történetesen a kancellár és a külügyminiszter is egyaránt a negyedik feleségénél tart. De akár hiszik, akár nem, ez Németországban így van.

Quoos: Amikor a kancellár legutóbbi házassága tönkrement, ő maga adott ki róla sajtónyilatkozatot, és addig senki sem számolt be róla.

Az más kérdés, hogy a történet egy ideig elég nagy nyilvánosságot kapott, de ennek az volt az oka, hogy az elhagyott feleség, Hillu állandóan nyilatkozott. És volt még egy oka a nagy érdeklődésnek:

Quoos: A kancellár válásáról szóló tudósítások azért keltettek különös érdeklődést, mert Schröder házasságát korábban a sajtóban igen hatásosan minta-házasságként adták el. Ha valaki szélsőségesen kitárja a magánéletét a nyilvánosság előtt, például azért, hogy hatásosan szerepeljen a médiában, akkor számítania kell arra, hogy a magánéletét akkor is a nyilvánosság elé cibálják, amikor az már kellemetlen.

Szóval, ez itt nem Amerika. Több német kollégák is megkérdeztem, és egyöntetűen azt mondták, Németországban elképzelhetetlen lett volna, amit Amerikában a Clinton-Lewinsky ügyben műveltek. A politikusok időnként itt is panaszodnak, hogy a sajtó nem éppen kíméletesen hatol be a magánszférájukba. Schröder kancellár pár hónapja elég dühös volt, mert a sok fotóstól nem tudott nyugodtan táncolni a feleségével (az újjal) a berlini sajtóbálon. Vagy Wolfgang Schäuble, aki nemrég még a CDU elnöke volt, és akinek sok kínos percet okozott a párt pénzügyi botránya, egyszer kifakadt, miután valamilyen betegség kapta el és egy sajtóértekezleten a fotósok csak arra vártak, hogy mikor esik össze. De ezek mind nyilvános események voltak. Hogy mi történik a hálószobákban vagy -- uram bocsá -- az elnöki irodák zárt ajtói mögött, azzal a német sajtó nem foglalkozik. Hacsak nem az amerikai híreket veszik át az Ovális Irodában történtekről. Persze, azokat is csak azért, hogy kellőképpen elhatárolódhassanak az ilyesmitől.

2000. június