Egyházi esküvő Németországban?

A kérdésre a rövid választ a belügyminisztérium szóvivőjétől, Rainer Lingenthaltól kaptuk.

Lingenthal: Németországban az állam és az egyház különválasztása már a 19. században szilárdan meggyökeresedett, és ez így is fog maradni. A házasságkötés állami és társadalmi ügy, az egyházak pedig saját ügyeikkel foglalkoznak, ezért Németországban biztosan nem lesznek olyan törekvések, hogy az állam elismerje az egyházi esküvőt.

Ha azonban a rövid válasz mellett a részletekre is kíváncsiak vagyunk, az egyházaknál kell érdeklődnünk. Wolfgang Wild, aki a Németországi Evangélikus Egyház országos hivatalában ilyen kérdésekkel foglalkozik, szintén határozottan állítja, hogy nem lesz változás. Sőt, a katolikusoktól eltérően az evangélikusok manapság még teológiai okokból sem tartanák szükségesnek az önálló egyházi esküvőt.

Wild: A két nagy egyháznak eltérő a teológiai felfogása. A katolikus felfogás szerint az egyházi esküvő az igazi, és az állami szertartásnak azért kell kényszerűen megelőznie, mert az állam ezt megköveteli. Az evangélikus egyház úgy látja, hogy az istentiszteletet a házasságkötés alkalmából tartjuk, de tulajdonképpeni házasságkötésként az államit fogadjuk el.

A 82 milliós Németországban a két nagy keresztény egyház, az evangélikus és a katolikus nagyjából egyforma nagy: mindkettő körülbelül 27 millió hívőt mondhat magáénak. Ami kérdésünket illeti, a katolikus püspöki konferencia mellett működő házasság- és családbizottság titkára, Bernhard Laux kimondatlanul ugyan, de arra céloz, hogy Németországban úgyis sok az élettársi kapcsolat, és hamarosan várható az azonos neműek együttélésének hivatalossá tétele is. A katolikus egyház ilyen körülmények között nem szorgalmazná az állami és az egyházi esküvő szétválasztását.

Laux: Úgy gondolom, hogy az állami és az egyházi esküvő teljes szétválasztása végképp felpuhítaná a partneri viszonyokban tapasztalható, már így is áttekinthetetlen viszonyokat. A házasság jogi intézményének is jelentősen ártana, ha lennének olyan egyházi házasságok is, amelyek nem államiak és olyan állami házasságok, amelyek nem egyháziak. Ez szétforgácsolná a házasságról alkotott felfogást.

Ezen kívül gyakorlatias jogi megfontolások miatt is fenntartásaik lennének a katolikusoknak.

Laux: Azért is vannak bizonyos fenntartásaink, mert ezt valószínűleg nem lehetne a nagy egyházakra korlátozni, hanem mindegyik vallási közösségnek lenne házasságkötési joga, akár a szektáknak is. Ezt nehéz lenne korlátozni, mert ha azt mondanánk, hogy csak a nagy egyházaknak szabad, akkor mindjárt megjelenik az alkotmánybíróság és előkerül a vallási közösségek egyforma elbírálásának kérdése.

De ha már erről beszélgetünk, a katolikus családügyi titkár megemlít egy érdekességet: különösebb feltűnés nélkül vita folyik arról, hogy az állam elengedné azt a kötelezettséget, hogy az egyházi esküvőt állami esküvőnek kell megelőznie. De ez egészen más, mint amiről Magyarországon szó lenne.

Laux: Ennek az egyházi esküvőnek nem lenne állami jogi hatálya. Ez a helyzet most például Ausztriában. Már manapság is vannak németországi párok, főleg nyugdíjasok, akik Ausztriába mennek, mert akkor egyházilag mondhatni rendben van a házasságuk, de elkerülik a kedvezőtlen jogi következményeket, például a nyugdíjuk elvesztését. Ha ugyanis valaki újra házasodik, elveszti az előző házasságából származó nyugdíjjogosultságát.

2001. május