Új munkahelye van Egon Krenznek.

Azt az állását, amelyre talán a legtöbben emlékeznek, tudniillik, hogy az NDK Államtanácsának elnöke és a Német Szocialista Egységpárt főtitkára volt, már régen föl kellett adnia. Legutóbb ortopédiai segédeszközöket árult, és ennek még örülhetett is, hiszen ha valaki hat és fél éves börtönbüntetését tölti, akkor hálásnak kell lennie minden lehetőségért, amellyel elhagyhatja a börtönt. A baj csak az volt, hogy a cég néhány hete csődbe ment. Krenznek azonban a jelek szerint jó kapcsolatai vannak, mert időközben alkalmazta őt a Germania légitársaság. Krenznek most az a feladata, hogy kiszuperált repülőgépeket adjon el az oroszoknak. Könnyen lehet, hogy nyelvtudása is hozzásegítette ehhez a munkához. Mindenesetre repülőgéppel házalni tekintélyesebb feladat is, mint gumiharisnyákkal és protézisekkel vigéckedni. Krenz havi négyezer márkás fizetést és ezer márkás költségtérítést kap a légitársaságtól: ez a maximum, amit egy elítéltnek fizetni szabad. Krenznek azért van szüksége munkahelyre, hogy kihasználhassa az engedélyt, amellyel napi 12 órát távol lehet a börtönből. Krenzet azért ítélték hat és fél évre, mert a politikai bizottság más tagjaival együtt felelősnek találták a berlini falnál lelőtt menekülők haláláért. Jogilag Krenz ügye nem zárult le teljesen: a strasbourgi európai bíróságon most vizsgálják keresetét, amelyet a német állam ellen nyújtott be.

2001. január 15.

* * *

A straßburgi bíróság helybenhagyta az Egon Krenz elleni ítéletet, és ezzel egyúttal kimondta Európa ítéletét a berlini fal fölött is. Az európai emberi jogi bíróság megállapította, hogy a Német Szocialista Egységpárt vezetői - köztük Egon Krenz és két vádlott-társa - kirívóan megsértették az emberi jogokat, amikor korlátozták az NDK-polgárok jogát a szabad helyváltoztatáshoz és testi épségükhöz. A határon elhelyezett önműködő fegyverek, a határőröknek adott tűzparancs és a határ teljes lezárása - mindez az NDK-jogrend szerint is tilos volt, állapították meg a straßburgi bírák, és ezzel elutasították Krenz és társai álláspontját. Krenzék arra hivatkoztak, hogy az ellenük hozott ítélet visszamenőlegesen született, olyan NSZK-jog alapján, amely az NDK-ban, a tett elkövetésekor nem volt érvényes. Miután a straßburgi bíróság ezt egyhangúlag elutasította, az ítélet ellen nincs további jogorvoslat. Ez azért is fontos, mert ha a német bíróságok ítéletei jogilag kérdésessé váltak volna, akkor újra kellett volna tárgyalni sok olyan ügyet, amely az utóbbi évtizedben született, egyszerű határőrök, politikai és katonai vezetők ellen. Maga Egon Krenz sejthetett valamit, mert a költségekre hivatkozva most el sem utazott Straßburgba. Krenzet hat és fél évre ítélték, büntetését most tölti egy berlini börtönben, olyan könnyített körülmények között, hogy napközben kijárhat dolgozni.

2001. március 22.