Csúnya szó

Ha azt mondom: kollaterális kár -- értik, miről van szó? Ha nem értik, akkor ez nem véletlen. A szót a koszovói háború idején a NATO szóvivői alkották, és szerencsére a magyar sajtóban nem nagyon honosodott meg. Akkor használták ezt a szót, amikor a NATO-támadásoknak akaratlanul polgári áldozatai is voltak. Ehhez képest a "collateral damage", amit sikerült félig németre fordítani: "Kollateralschaden", olyasmit jelent, hogy járulékos, érintőleges, másodlagos kár. Olyan ártalmatlan szakkifejezés, hogy senki sem gondolhat rosszra, és a cél éppen ez volt. Legalábbis így foglaltak állást azok a német nyelvészek, akik ezúttal is kiválasztották az év szörnyű szavát. 91 óta évente nyilvánosságra hozzák, mi volt az a szó a politikában, amely a legcinikusabb, amelyben a tartalom a leginkább elfedi a lényeget. Most ez a kollaterális, járulékos kár került a dobogóra, mégpedig a beérkezett javaslatok között szokatlan többséggel. A tudós nyelvészek indoklása: ez a szó a maga nehezen érthető voltával a katonai bűnöket jelentéktelen, mellékes dologként ártalmatlannak tünteti föl. Hasonló irányzatot véltek felfedezni a nyelvészek abban is, hogy a koszovói háború helyett konfliktust mondtak, sőt ez megfigyelhető most Csecsenföldön is, valamint, hogy bombázás helyett légicsapásról és üldöztetés helyett a népcsoportok áthelyezéséről beszéltek. Ezúttal nemcsak a 99-es évre figyelt a zsűri, hanem az egész 20. század szörnyszavát is kiválasztották, ez pedig: az "emberanyag". Így hívták mindkét világháborúban, rendszerektől függetlenül azokat a katonákat, akiket a frontra küldtek, és mintegy "elhasználtak".

2000. január