Földrengésbiztos ágy

A földrengések halálos áldozatainak fele úgy veszti el az életét, hogy ágyban fekve agyonütik az épület lehulló darabjai. Másfelől: életünk nagyjából egyharmadát az ágyban töltjük. Mi sem logikusabb tehát, mint az, hogy ahol megmozdulhat a föld, ott földrengésbiztos ágyban hajtsuk nyugovóra a fejünket. A bonni egyetem geofizikai intézetének munkatársa, Hans-Joachim Kümpel tehát feltalálta és több országban szabadalmaztatta a földrengésbiztos ágyat. A dolog majdnem úgy működik, mint az autókban a légzsák. Maga az ötlet is innen származik. A földrengésbiztos ágy úgy működik, hogy egy érzékelő észreveszi a rengéseket, erre az ágy alól másodpercek alatt erős fémgyűrűk bújnak elő, és ketrecként körülveszik az embert, végül pedig légzsákok fúvódnak fel, hogy a kisebb törmeléket is felfogják. A ketrec elég tágas ahhoz, hogy az áldozat kiférjen, vagy a mentőalakulat ki tudja húzni őt. A feltaláló arra is gondolt, hogy az első emeleten erősebb fémketrecre lesz majd szükség, mint a magasabb szinteken. A szerkezet mellesleg nemcsak emberéletek megmentésére lehet alkalmas, hanem fontos iratok, mondjuk kórházi kartotékok vagy banki számlakivonatok megőrzésére is.

A német tudós maga is kellemesen meglepődött, amikor találmánya után török, görög, iráni és japán vállalkozók máris érdeklődni kezdtek. A földrengésbiztos ágy karrierje azonban még bizonytalan. Ahhoz, hogy a találmány alkalmas voltát megvizsgálják, olyan hatalmas berendezésekre lenne szükség, amelyekben földrengést lehet szimulálni. Ezen kívül az ágy egyelőre túl drága, legalább egy számítógép árába kerül, márpedig ha csak az egyik legutóbbi tragédia színhelyére, Indiára gondolunk, sejthető, hogy nem sokan engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Annál is kevésbé, mert sok helyen még az évtizedek óta érvényes építési előírásokat sem tartják be, hiszen a földrengésbiztos épület 10-15 százalékkal drágább.

A feltaláló azonban bízik abban, hogy az autók légzsákjához hasonlóan a földrengésbiztos ágy is előbb-utóbb elterjed. Pár éve még senki sem gondolta komolyan, hogy az emberek több száz márkát fizetnek a légzsákért, ma pedig a legtöbb új autóban szériatartozék. Hans-Joachim Kümpel évtizedek óta kutatja a földrengéseket, tehát valószínűleg elhihetjük neki, hogy a földrengésbiztos ágyra ugyanolyan szükség van, mint a légzsákra. A geofizikus szerint annak a valószínűsége, hogy Németországban valaki halálos autóbalesetet szenvedjen, nagyjából akkora, mint azé, hogy a világ valamelyik földrengésveszélyes részén agyonüsse a lezuhanó mennyezet.

2001. február