Politikai hazugságvizsgálat

Hazugság-bizottságnak hívják - vagy enyhébben és hivatalosabban a választási csalást kivizsgáló bizottságnak. A Szövetségi Köztársaság történetében példa nélkül álló parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak ma létre a konzervatív ellenzék kezdeményezésére. A választási csalás nem a szó szoros értelmében értendő: a bizottságnak azt kell megvizsgálnia, félrevezették-e a közvéleményt a szeptemberi országos parlamenti választás előtt az akkori, és időközben újraválasztott, kormány tagjai. Mivel az hamar kiderült, hogy a választási ígéretek hivatalos számonkérése nevetséges lenne, az ellenzék arra igyekezett szorítkozni, hogy a kormány tagjai megsértették-e tájékoztatási kötelezettségüket. Pontosabban arról van szó, hogy eltitkolták-e a közvélemény előtt a német államháztartás nagy hiányát, és ezzel együtt azt, hogy a választás után alig burkolt adóemelések lesznek. Mivel a parlamenti képviselők negyedének kérésére kötelező létrehozni a vizsgálóbizottságot, a kormánypártok magát a bizottságot nem akadályozhatták meg. A szociáldemokraták és a zöldek ellenlépése az volt, hogy kiterjesztették a bizottság vizsgálódását a német egyesítés óta eltelt teljes időre és a tartományi kormánypolitikusokra is. Vagyis be akarják bizonyítani, hogy idén nyáron a konzervatív tartományi miniszterelnökök is tudtak a rossz gazdasági helyzetről, és számon kérik azt is, hogy a Kohl-kormány mit tartott be azokból az ígéreteiből, amelyek 1990-ben szebb eredményeket és kevesebb áldozatot jósoltak, bölcsen hallgatva a német egyesítés hatalmas költségeiről. A parlamenti vizsgálóbizottság egyértelműen választási kampányfogás. A kormány népszerűsége mélyponton van, és a februárban, két fontos tartományi választáson a konzervatívok revánsot szeretnének venni azért, hogy szeptemberben minimális szavazatkülönbséggel elvesztették az országos választást.

2002. december