Betegség-szimulátor

Sok bosszúság érheti a német orvosokat. Például az, hogy valaki fájdalmaktól gyötörve megjelenik a rendelésen, aztán meg kiderül, hogy nem ott fáj neki, ahol kellene, a tünetek nem stimmelnek, szóval csak szimulál. Nos, rendes beteg megkímélheti az orvosát az ilyen bosszúságtól, ha rendesen felkészül. A német piacon nagy sikere van az új számítógépes programnak: a repülés-szimulátor után megjelent a betegség-szimulátor is. Rövidebb kikapcsolódáshoz megteszi egy jó kis migrén. Ez legfeljebb egyhetes betegállományt jelent, de gyakran igénybevehető. Egy vesemedence-gyulladás már három-öt hetet hozhat, ha pedig valaki a krónikus petefészek-gyulladást választja, több hónapig nem kell dolgoznia, ha elég ügyes. A számítógép képernyőjén megjelenő adatbázis minden részletre kiterjed. Hány hétre ír ki az orvos, milyen tüneteket hogyan kell előadni, milyen kezelést válasszunk, hogyan kerüljük el a kórházat vagy a műtétet. Mert az ugyebár kínos lenne, ha egy nemlétező hasfájás miatt kivennék az ember létező vakbelét.

A forgalmazók ne mulasztják el felhívni a vásárlók figyelmét, hogy szó sincs gyakorlati útmutatóról, hiszen a táppénzcsalás büntetendő. Nem: a CD megvásárlásával, pusztán szatírát kap az érdeklődő a húsz márkájáért - hangsúlyozza a kiadó. Mi magunk is jót mulattunk - jegyezte meg kissé fogcsikorgatva egy orvosi hetilap. Hiszen ha szatíráról van szó, a mulatság kárvallottjai az orvosok. Vegyük például a gyomorbajos szélhámost. Ő azt olvashatja a képernyőn: a gyomortükrözést végző orvos, ha már keresi, akkor is talál valami bajt, ha nincs. Ha pedig mégsincs baj: az se baj. A betegség ugyanis -írják a járatos szerzők - nem mindig jár kimutatható tünetekkel, az orvostudományban elfogadott tény, hogy a gyomorpanaszoknak idegi oka is lehet.

Szintén az orvosok rovására mulat, aki megszívleli ezt a tanácsot: ne mondd meg, mi bajod, jöjjön rá az orvos magától, hadd legyen egy kis sikerélménye. A szerzők általában úgy tüntetik föl az orvosokat, mint akik felvágnak a nagy tudásukra, de igazából könnyű átejteni őket. Pláne, hogy a CD csupa olyan betegséget tartalmaz, amelynél nem egyértelműek a tünetek, vagy akár nincsenek is kimutatható jelei a betegségnek. Ha a szimuláns azt mondja, hogy fáj, akkor el kell hinni neki. Főleg, ha a megfogadja a tanácsot, és például azzal készül fel a migrén szimulálására, hogy kialvatlanul jelenik meg, és egyfolytában hunyorog. Az orvos átverésében az is segít, ha egy-egy olyan tünetet is elpanaszolunk, amelynek semmi köze a betegséghez, de bármikor tényleg előfordulhat. Ekkor az orvos nem is gondol arra, hogy pusztán bebifláztuk valamelyik betegség tüneteit. Arra is akadnak jó tanácsok, hogyan lehet igen egyszerűen meghamisítani a laboratóriumba kerülő vizsgálati anyagokat. A felkészülést segíti, hogy a számítógép ellenőrző kérdéseket tesz fel. Addig lehet gyakorolni, amíg minden tünetet megtanultunk.

Mindez persze - nem győzzük eleget hangsúlyozni - pusztán szatíra. A kiadó hangsúlyozza, hogy a táppénzcsalás nemcsak tisztességtelen, hanem jelentős népgazdasági kárt is okoz, és nem utolsósorban kellő alap az azonnali felmondásra, sőt a munkáltató kártérítést is kérhet. Egyrészt. Másrészt a kiadó elég büszke ahhoz, hogy kijelentse: amit leírtak, azt szakértőkkel ellenőriztették. Egy német orvosi hetilap szintén elismeri, hogy szakmailag helytállóak a kórismék és a kezelések. A kiadó egyelőre beéri ennyivel. Legfeljebb a távolabbi jövőre nézve ígéri, hogy a következő kiadásban szó lesz a kergemarhakór szimulálásáról is. De ez már tényleg vicc. Az pedig csak feltételezés, amit egy számítógépes újság írt: lehet, hogy azért fogy olyan szépen a CD, mert a személyzetisek szépen veszik, hogy ellenőrizni tudják, miért hiányoznak a dolgozók.

Az egészségügyi hetilap arra biztatja az orvosokat: ők is figyeljenek, hogy a CD vásárlói ne csapják be őket. A figyelmeztetés nem is alaptalan. A CD legsikerültebb csattanója már a fekete humor kategóriájába tartozik, de félő, hogy az állítás sok más diagnózisra is érvényes: amikor a nőgyógyász a petefészek-gyulladás tüneteit igyekszik kitapintani, akkor - a sötétben tapogatózik.

2001. február