HVG, 2008. június 7.

VILLÁMCSŐDÜLETEK ÉS POLITIKA

Fals mob

Ma már a korábbinál kisebb feltűnést keltenek a meghökkentő villámcsődületek, amelyekkel nemrég a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozott. E kategóriába újabban politikai megmozdulásokat is besorolnak – tévesen.

Alsó volt rajtuk, csak nadrágot vagy szoknyát nem viseltek. A rendőrök békésen nézték a csupasz lábú résztvevőket, alapjában vidáman vették tudomásul, hogy a nadrágtalan metrózás színhelyére vezényelték őket. Idén januárban New Yorkban kilencszázan, kilenc további észak-amerikai és ausztráliai városban több mint ezren csatlakoztak a teljesen cél és következmények nélküli – bár mostanában nem mindig annyira meglepetésszerű – feltűnéskeltéshez, majd néhány megállónyi utazás után újra fölvették a nadrágjukat és hazamentek. A villámcsődületként magyarított flash mob egyik klasszikus példája volt ez, és ebbe a kategóriába sorolható a talán leglátványosabb balhé, a lefagyás is. Januárban például New Yorkban a Grand Central pályaudvaron kétszáz ember adott jelre megmerevedett, és nagyjából öt percre „belefagyott” a mozdulatába: a joghurtkanalazásba, a térképnézegetésbe, a mobiltelefonálásba vagy bármi másba. Meglehetős feltűnést keltettek a rohanó utasok ezrei között. Márpedig a villámcsődületnek éppen ennyi a célja és nem több. A szinte a semmiből előkerülő csoport valami szokatlant művel, majd hamar eltűnik. A klasszikusok közé tartozik a csöndes tánc is. A világ legnagyobb flash mobja is ilyen volt: tavaly áprilisban négyezren táncoltak két órán át a londoni Victoria pályaudvaron úgy, hogy a zenét mindenkinek a saját fülhallgatója adta. Bajba keverte viszont a csöndes tánc Brooke Oberwettert. Április közepén 19 társával együtt Thomas Jefferson – a függetlenségi nyilatkozat atyja, az Egyesült Államok harmadik elnöke – washingtoni emlékművében táncolt, így emlékezve az államférfi születésének évfordulójára. Az éjfél előtti akciónak az lett a vége, hogy a park egyik őre bilincsben vezette el őt – történetesen egy, a Bush elnök családjával jó viszonyban lévő diplomata leányát. Nem hagyta ugyanis szó nélkül, hogy távozásra szólították föl. Az eset jelzi, hogy az öncélú flash mobok mellett világszerte terjednek a politikai, ideológiai töltetű villámcsődületek is. Ahogyan egy kétségkívül politikai jellegű budapesti eset, a Hollán Ernő utcai áprilisi jobboldali radikális demonstráció nyomán Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa megállapította: „Ezek és az ehhez hasonló megmozdulások valójában flash mob technikával szervezett spontán gyülekezések, politikai célú tiltakozások.” A technikásan szervezett tüntetések közül a politikai színezetűeket smart mob, azaz értelmes csődület néven emlegetik. 2001-ben a Fülöp-szigeteken sms-ekkel szervezték például azt a tömegtüntetést, amely végül meggyorsította a korrupcióval vádolt elnök, Joseph Estrada lemondását, miközben a parlamentben akadozott vád alá helyezésének alkotmányos procedúrája. 2006-ban Minszkben belorusz fiatalok látványosan széttépték az elnöki adminisztráció napilapját, majd felszívódtak. A flash mob módszer leginkább a titkos, gyors, internetes és mobiltelefonos, gyakran anonim szervezést fedi – attól még nem válik villámcsődületté egy tiltakozó akció, hogy meghökkentő ötletre épül. Lehet azonban, hogy idehaza még jobban összekeverednek a fogalmak, miután az Alkotmánybíróság a múlt héten a flash mobok esetén is kötelezőnek minősítette az előzetes rendőrségi bejelentést, e nélkül is megrendezhetőnek mondta viszont a spontán közéleti gyűléseket. A smart mob fogalma 2002-ben bukkant föl, és szerepe volt a névadásban, amikor 2003-ban New Yorkban megszervezték az első flash mobot. Kisebb tömeg gyűlt össze a Macy's áruház szőnyegosztályán, hosszan bámulták az egyik értékes darabot, közölve az elképedt eladókkal, hogy szerelmi szőnyegre vágynak, és közösen szeretnék kiválasztani. További akció volt egy negyedórás vastaps a Hyatt szállóban, majd az, hogy turistacsoportként leptek el egy cipőboltot. A titoktartás akkora volt, hogy a szervező, Bill Wasik, a Harper's Magazine vezető szerkesztője csak három év múlva leplezte le magát és az akciót egy interjúban. A villámcsődület hamar beszivárgott Magyarországra is. Az esernyős flash mob 2003. augusztus 19-én zajlott Pesten: a Deák téri templom este hétórai harangszavára a résztvevők kinyitották az ernyőjüket, ami a derűs időben kellő feltűnést keltett, majd a harangozás végeztével távoztak. Igen eseménydús volt 2003 októbere: gyors kakaószürcsölés a Nyugati pályaudvar 12-es vágányánál, fejjel lefelé tartott újságok olvasása a Blaha Lujza téri metróállomás mozgólépcsőjén, valamint csatlakozás a globális flash mobhoz, amelynek keretében a kelet felől érkező képzelt hullámokat adták tovább egy budai bevásárlóközpont felső szintjén – a hullámok így állítólag bejárták a földet. A legnagyobb balhé 2005 novemberében zajlott a pesti Nyugati téren: a résztvevők előbb álomra hajtották fejüket, majd párnacsatába kezdtek. „Ez volt az utolsó említésre méltó flash mob – véli az újságos akció szervezője, Kárpáti András, egy ma már Belgiumban élő informatikus –, mert ami ez után következett, az megváltoztatta a mobberek világát. Nem flash mobokat látok, hanem demonstrációkat” – panaszolja egy internetes cikkében a politikai és üzleti érdekek térhódítását. Mint Kárpáti a HVG-nek elmondta, ha akadnak is igazi flash mobok, azok sem olyanok, mint régen: az internetes szervezés velejárója, hogy kiszivárog a hírük, ezért rendőri felügyelettel zajlanak. Persze így legalább nem éri bántódás a résztvevőket. Kárpáti szerint a klasszikus flash mob ma Párizsban, Belgiumban és Oroszországban virágzik. Nagy-Britanniában viszont a terrorveszély miatt a rendőrség hajlamos föllépni a csoportosulásokkal szemben. Miközben a klasszikus flash mob is terjed – az első közel-keleti villámcsődület áprilisban zajlott: a bejrúti metróban fagytak le emberek –, a politikai akciók is népszerűek. Tavaly novemberben Mob Cologne néven Kölnben a katolikus diákszövetség csődült össze a szélsőjobb ellen: egy könyvesboltban komoly hangzavart keltve egyszerre olvastak fel egy-egy oldalt olyan művekből, amelyek annak idején a náci könyvégetés áldozatául estek. Megtiltotta viszont a bíróság tavaly decemberben, hogy az egyik legnagyobb német szakszervezet, a ver.di akciózzon. A kereskedelmi dolgozók követeléseit próbálták volna nyomatékosítani az érdekvédők által – a nyilvános szórólapozás ellenére – flash mobként emlegetett, ám a bíróság által előzetesen bojkottnak minősített és emiatt betiltott eszközökkel. Azt tervezték, hogy filléres áruk tömeges vásárlásával megbénítják a pénztárakat, vagy telepakolt bevásárlókocsikkal eltorlaszolják a folyosókat.