HVG, 2008. július 19.

VITA ZÖLDSÉGEKRŐL AZ EU-BAN

Görbe szándékok

Brüsszel megszüntetné az uborka görbületének hírhedt szabályozását és eltörölne több más, zöldségekre-gyümölcsökre vonatkozó bürokratikus előírást. A tervet váratlan ellenállás fogadja.

„Legyen rugalmasan kemény és tiszta, szabályos alakú, gyakorlatilag egyenes. A görbület ívének magassága az uborka 10 centiméter hosszán legfeljebb 10 milliméter.” E szó szerint idézett követelmények az Európai Bizottság 1677/88. számú rendeletéből valók, és egyelőre változatlanul érvényesek a fogyasztásra szánt Cucumis sativus, azaz a saláta- vagy konzervuborka fajtáira. Egészen pontosan az extra és az első osztályú árura, mert a másodosztályú – hivatalos szóhasználattal „enyhén görbe” – zöldség „görbületi ívmagasságának” nagyvonalúan akár 20 millimétert is engedélyezhetnek tízcentinként. Csakúgy, mint a banán görbületének meghatározása, ez az előírás is legendássá vált: ezekkel a szinte önmaguk paródiájává vált paragrafusokkal szokás illusztrálni a brüsszeli bürokrácia szabályozási dühét, a központi beavatkozás fölöslegességét. Ezért keltett feltűnést, hogy most, amikor a dán Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos el akarná törölni az ilyen szabályok jelentős részét, sok tagállamból váratlan tiltakozás hallatszik. Magyarország is felsorakozott a spanyolok, olaszok, franciák, németek mögé, ragaszkodva a jól bevált brüsszeli centiméterezéshez, amely történetileg lényegében az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO 1960-as évekbeli szabályainak átvétele. Most 36 zöldségre és gyümölcsre érvényesek ilyen uniós mércék. Fischer Boel asszony szándéka, hogy csak a zöldség és gyümölcs EU-országok közötti kereskedelmének legjelentősebb – a forgalom háromnegyedét kitevő – tíz árucikkével kelljen központilag foglalkozni, például az almával, a paradicsommal, a salátával vagy az őszibarackkal. Csomagolási és szállítási szempontok miatt fennmaradna a túl görbe vagy túl egyenes banán tilalma is. Összesen 26 terméket viszont visszautalnának nemzeti hatáskörbe, köztük a fokhagymát, az articsókát, a karfiolt, a hagymát és a sokat emlegetett uborkát. Brüsszelben úgy látják, akár a nagy kereskedelmi hálózatok saját minőségi kritériumai is megfelelnek a célnak. Tessék következetesnek lenni, üzente a biztos a kormányoknak; ha mindig a brüsszeli bürokrácia csökkentését követelik, akkor örüljenek, hogy most eleget teszünk a kívánságnak. Amit maga Brüsszel minősít immár szükségtelen szabványnak, ahhoz több kormány a fogyasztók védelmére hivatkozva ragaszkodik. A HVG kérdésére túlzottnak nevezte a deregulációt Halmai Péter, a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem Európai Tanulmányok Intézetének vezetője is. „Félő, hogy ha a szabályozásból kimaradó zöldségeket és gyümölcsöket egy kalap alá veszik, például egy közös szabványba csak olyasmiket írnak bele, hogy ne legyen szennyezett vagy penészes, abból használhatatlan általánosság sül ki” – érvelt, hozzátéve, hogy akár az EU alapelveinek is ellentmondana és gyakorlatilag a határokon átnyúló kereskedelmet veszélyeztetné, ha országonként más-más előírás vonatkozna az árura. Egészen máshonnan fúj a szél Raskó György agrárközgazdász (az Antall-kormány mezőgazdasági államtitkára) szerint. Az EU-n belüli fő szállítók sok pénzt öltek bele a szabványos görbületű uborka és hasonlóan forsriftos egyéb zöldségek nemesítésébe. Ha eltörölnék a szabványt, nemcsak ezek az erőfeszítések vesznének kárba, hanem hamarosan megjelenne az európai piacon a kedvezőbb árú és jó minőségű, legföljebb más küllemű uborka Brazíliából, Argentínából és más tengerentúli konkurensektől. Ami eredetileg nevetséges bürokratikus szabály volt, abból mára piacvédő intézkedés lett – magyarázta Raskó a HVG-nek. A termelők érdeke szerint az EU mezőgazdasági és élelmiszerpiacának azért kell zártnak maradnia, mert a világpiacon az uniós termékek egyre kevésbé versenyképesek, mindössze néhányukat keresik, például a francia vagy magyar libamájat, a holland sajtot – véli Raskó. Az uborkaügyi ellenállási mozgalomnak szinte észrevétlenül áldozatául eshet Fischer Boel kezdeményezésének egy további passzusa is, amely különösen az élelmiszerárak emelkedése miatt fontos. A szabványon kívüli, csúnya, de fogyasztható zöldséget és gyümölcsöt, amely most – az EU-szabványok szerint – nem hozható forgalomba, új kategóriába sorolással mentenék meg. Külön boltokban, olcsóbban árulhatnák a színhibás almát vagy a túl vastag sárgarépát és társaikat, például olyan címen, hogy főzésre használhatóak. A termelők és a kereskedők ezt úgy tekintenék, mint az árak lenyomását, de a fogyasztók valószínűleg jobban járnának, mint most, amikor az ehető, de túl görbe uborka szüret után azonnal a szemétbe kerül. A helyzet reménytelenségét angol humorral érzékeltette Denis MacShane, egy korábbi brit Európa-ügyi államtitkár. Miközben örömmel üdvözölte a perspektívát, hogy az európaiak végre görbe uborkát is ehetnek, azt jósolta, hogy az euroszkeptikusok most azért fognak tiltakozni, mert Brüsszel eltörli elidegeníthetetlen jogukat az egyenes uborka élvezetéhez.