HVG, 2007. április 21.

DÁN HÉTALVÓK LOBBIJA

Bagoly mondja

Az ágyból nehezen kikászálódó éjszakai baglyok népes táborának érdekében próbálja átformálni a munkahelyeket és iskolákat egy új dán egyesület.

„Miért keljünk kakaskukorékolásra, ha a lakosságnak már csak 5 százaléka földműves vagy halász? Legyenek inkább nyugodtak a reggeleink és aktívak az estéink!” Ezzel a kiáltvánnyal fordult honfitársaihoz egy dán mérnök, a 29 éves Camilla Kring. B-samfundet néven egyesületet is alapított a korán kelő, dán szóhasználattal A típusú emberek egyeduralmával, a 8-tól 16 óráig tartó munkanappal szemben alternatívát kereső B típusúak érdekképviseletére. Éjszakai bagolynak számít Kring szerint a lakosság 15-25 százaléka, korai pacsirta 10-15 százalék, a többiek valahol a kettő között ingadoznak. Pár hónappal megalakítása után a B-egyesület el is érte első sikerét: egy koppenhágai középiskola a következő tanévtől olyan osztályt is indít, amelyben délután fél 1-kor kezdődik a tanítás. (Persze egészen más elvi alapon, mint az évtizedekkel ezelőtti magyarországi délutáni tanítás esetében, amely a tanteremhiány miatt bevezetett váltakozó, két műszakos oktatás része volt.) Az április elején meghirdetett lehetőségre máris rengeteg a jelentkező. Az este aktív, reggel álmos emberek aránya valóban nagyobb, mint az eredendően korán kelőké - erősítette meg Bódizs Róbert alváskutató a HVG kérdésére. Igaz, ez a becslés kérdőíves felméréseken alapul, nem pedig az alvást befolyásoló hormonális folyamatok - egyelőre el nem végzett - tudományos mérésén. Mégis valószínűsíthető, hogy az agyban működő biológiai óra sok embernél 2-3 órát késik - mondhatnánk, 8 helyett 10-kor jelzi a munkaidő kezdetét -, és kevesebben vannak, akiknek az agyában korábbra tolódik az éjfél. A biológiai óra azonban átállítható, közismert módon leginkább a nappali és éjszakai fényviszonyok hatására. A tengerentúlra utazva egy-két nap elteltével is alkalmazkodni lehet a sokórás különbséghez, de ha valaki szobában ül, két-három hétig tart az akklimatizálódás. A korábbi évszázadokban, főleg a mezőgazdasági munkákhoz igazodva és mesterséges világítás híján, az eredendően éjszakai baglyok legtöbbjének belső órája is észrevétlenül módosult. Ugyanígy könnyen lehet, hogy manapság, amikor egyre több a szobai, napszakoktól függetlenül végezhető munka, éppen Dániában és a többi, napsütésben szűkölködő északi országban egyre kevesebb B-ember biológiai órája állítódik át - véli Bódizs. Az normális egyébként - teszi hozzá -, hogy az életkor előrehaladtával lassacskán, évenként talán csak percekkel sietni kezd a belső óra: a későig bulizó tizenévesek többsége korán ébredő nyugdíjassá válik. Lehet, hogy genetikai okai is vannak a korán vagy későn kelésnek, de Bódizs szerint a tudósok éppen csak „kezdik látni”, de nem tudták megfejteni, milyen molekuláris folyamatok vezérlik a belső órát. A genetikai háttérre utaló egyik első jelet Louis Ptacek amerikai kutató mutatta ki 2001-ben, egy ritka családi betegséget vizsgálva. A családtagok késő délután menthetetlenül elálmosodtak, majd rendszeresen hajnalban ébredtek. Szervezetükben sikerült kimutatni a hPer2 (humán periódus 2) gén ritka mutációját. A hétköznapibb alvási eltérések Bódizs szerint nem okoznak különösebb családi gondokat. Pontosabban a párkapcsolatokban nem az egy-két órával későbbi kelésből adódhatnak viták. A pszichológus szerint a bagoly, illetve pacsirta beállítottság gyakran felfogásbeli különbségekkel társul: a későn fekvők többnyire élményeket kereső, lobbanékony alkatok, a korán kelőkre jellemzőbb a szabálykövetés, a racionalitás. A munkahelyeken már inkább okozhat konfliktusokat, ha a baglyok tétlenül kínlódva töltik munkaidejük korai óráit. Érthető tehát, ha Dánia 5 millió lakosa közül pár hónap alatt majdnem 4 ezren csatlakoztak a B-egyesülethez, sőt vannak norvég és svéd tagok is. A B-egylet első szponzora egy füldugógyár. A politikai támogatók közé tartozik Carina Christensen családügyi miniszter, aki kijelentette: „Mindannyiunk élete jobbá válik, ha létünket nem gyűri maga alá a vekker.” Jelképes fontosságú, hogy megköttetett az első B-munkaszerződés is, amely szerint a munkavállalónak joga van reggel fél 9 helyett délelőtt 10-kor kezdeni. Az olyan megoldások, mint a kötetlen vagy a csúszó munkaidő persze nem új találmányok, de Kring és társai azon dolgoznak, hogy összeírják a baglyoknak alkalmas munkahelyeket, B-igazolást adjanak ki e vállalatoknak, és így segítsék a későn kelők munkaerő-piaci tájékozódását. Tudni való persze, hogy Dániában az alacsony, alig 4 százalékos munkanélküliség miatt sok helyen gyakorlatilag munkaerőhiány van, így a cégeknek is érdekük, hogy eredeti fogásokkal toborozzanak dolgozókat. Talán munkaerő-piaci, talán mentalitásbeli okai lehetnek, de Németországban a későn kelők „delta t” nevű egyesülete 14 év alatt nem ért el annyit, mint a dán sorstársak pár hónap alatt. Az életünk túl rövid ahhoz, hogy közlekedési dugókban töltsük - hoz Krings további érvet az egységesen 8-tól 4-ig tartó munkaidő ellen. Ennél is fontosabb érve, hogy ha Dánia kreativitásra és innovációra alapozza gazdaságát, és a gondolataikért fizeti a munkavállalókat, akkor mindenkinek a legproduktívabb óráiban érdemes dolgoznia. A mitológiában járatos gondolkodóknak pedig az ifjú mérnök asszony az idő két istenségét is felidézi, amellett kardoskodva, hogy az idő gépies múlását jelképező Kronosz helyett legyünk a kedvező alkalom pillanatát megragadó Kairosz hívei.